eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi
Osztrák rendőrök ellenőrzik a járműveket a Hegyeshalom és Miklóshalma (Nickelsdorf) közötti határátlépési pontnál 2016. április 25-én, miután az osztrák rendőrség elkezdte az előre meghirdetett szúrópróbaszerű ellenőrzést a migránsok és az embercsempészek kiszűrése érdekében.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Migrációügyi bírósági döntés az osztrák–magyar határon bevezetett ellenőrzés kapcsán

Az európai uniós tagállamok a közrendjüket vagy a belső biztonságukat fenyegető komoly veszély esetén visszaállíthatják a határellenőrzést a más tagállamokkal közös határaikon legfeljebb kétéves időszakra, az ezt követően szükséges újbóli intézkedés érvényessége azonban nem haladhatja meg a hat hónapot - foglalt állást az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága egy Ausztriát érintő ügyben hozott ítéletében kedden.

Az ügy előzménye, hogy a migrációs válsággal összefüggésben Ausztria először 2015. szeptember közepén, majd 2017. november 11-től kezdődően saját kezdeményezésére több, egymást követő hat hónapos időszakra visszaállította a határellenőrzést a Magyarországgal és Szlovéniával közös határain.

Egy, az intézkedéssel kapcsolatban indított eljárás során az illetékes osztrák bíróság az uniós bírósághoz fordult, ugyanis kétségei vetődtek fel afelől, hogy az úgynevezett schengeni határellenőrzési kódex lehetővé teszi-e Ausztria számára, hogy saját kezdeményezésére visszaállítsa a határellenőrzést a legfeljebb hat hónapos teljes időtartamot meghaladó időszakra.

Az Európai Unió Bírósága kedden közzétett ítéletében mindenekelőtt emlékeztetett: ha kivételes körülmények veszélyeztetik a schengeni térség általános működését, a tagállamok legfeljebb kétéves időtartamra visszaállíthatják a határellenőrzést a belső határaikon. Amennyiben a schengeni határellenőrzési kódexben előírt valamennyi feltétel teljesül, közvetlenül e két év leteltét követően az érintett tagállam legfeljebb hat hónapos időtartamra ismét visszaállíthatja a határellenőrzést.

Kiemelték ugyanakkor:

a belső uniós határokon történő határellenőrzés visszaállításának kivételes intézkedésnek kell maradnia,

amelyre csak végső lehetőségként kerülhet sor. Ilyen intézkedés alkalmazása csak komoly veszély esetén lehet indokolt, meghozatalát konkrét körülmények és események alapján kell értékelni - húzták alá.

A hat hónapos időszak elegendő ahhoz, hogy az érintett tagállam - adott esetben más tagállamokkal együttműködve - olyan intézkedéseket hozzon, amelyek lehetővé teszik az ilyen veszély elhárítását, majd e hat hónapos időszakot követően ismét biztosítsa a szabad mozgás elvét - írták.

A konkrét eljárással kapcsolatban az uniós bíróság azt állapította meg, hogy a határellenőrzés visszaállításakor Ausztria nem bizonyította újabb veszély fennállását, így a területére egy másik tagállamból való belépésekor útlevél vagy személyazonosító igazolvány felmutatását elrendelő intézkedése összeegyeztethetetlen a schengeni határellenőrzési kódexszel.

(A nyitóképen: Osztrák rendőrök ellenőrzik a járműveket a Hegyeshalom és Miklóshalma (Nickelsdorf) közötti határátlépési pontnál 2016. április 25-én, miután az osztrák rendőrség elkezdte az előre meghirdetett szúrópróbaszerű ellenőrzést a migránsok és az embercsempészek kiszűrése érdekében.)

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Nem tiltani, hanem tanítani kell az iskolában az AI-használatot

Nem tiltani, hanem tanítani kell az iskolában az AI-használatot

A mesterséges intelligencia korszakának hajnalán az egész oktatási rendszer célja és eszközrendszere megérett egy jelentősebb újragondolásra - mondta a Pénzcentrumnak adott interjújában Balogh Petya, a Cápák között angyalbefektetője. Mint mondta, manapság a sikeres karrierhez nem lexikális tudásra van szükség, hanem kreatív és hatékony problémamegoldásra, ezt viszont szerinte nem tanítják a magyar iskolákban. Az STRT Holding vezérigazgatójával arról is beszélgettünk, mennyire könnyű vagy nehéz 2024-ben fiatalnak, kezdő vállalkozónak lenni Magyarországon, és kiderült, az RTL Cápája mit gondol arról, hogy manapság egyre több az influencer-vállalkozó. Arról pedig már a május 9-i GEN Z Fest 2024-en fog beszélgetni, hogy szerinte bátorság vagy értelmetlen hősködés-e manapság fiatalon vállalkozni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×