Infostart.hu
eur:
355.72
usd:
312.99
bux:
138853.98
2026. június 25. csütörtök Vilmos
Osztrák rendőrök ellenőrzik a járműveket a Hegyeshalom és Miklóshalma (Nickelsdorf) közötti határátlépési pontnál 2016. április 25-én, miután az osztrák rendőrség elkezdte az előre meghirdetett szúrópróbaszerű ellenőrzést a migránsok és az embercsempészek kiszűrése érdekében.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Migrációügyi bírósági döntés az osztrák–magyar határon bevezetett ellenőrzés kapcsán

Az európai uniós tagállamok a közrendjüket vagy a belső biztonságukat fenyegető komoly veszély esetén visszaállíthatják a határellenőrzést a más tagállamokkal közös határaikon legfeljebb kétéves időszakra, az ezt követően szükséges újbóli intézkedés érvényessége azonban nem haladhatja meg a hat hónapot - foglalt állást az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága egy Ausztriát érintő ügyben hozott ítéletében kedden.

Az ügy előzménye, hogy a migrációs válsággal összefüggésben Ausztria először 2015. szeptember közepén, majd 2017. november 11-től kezdődően saját kezdeményezésére több, egymást követő hat hónapos időszakra visszaállította a határellenőrzést a Magyarországgal és Szlovéniával közös határain.

Egy, az intézkedéssel kapcsolatban indított eljárás során az illetékes osztrák bíróság az uniós bírósághoz fordult, ugyanis kétségei vetődtek fel afelől, hogy az úgynevezett schengeni határellenőrzési kódex lehetővé teszi-e Ausztria számára, hogy saját kezdeményezésére visszaállítsa a határellenőrzést a legfeljebb hat hónapos teljes időtartamot meghaladó időszakra.

Az Európai Unió Bírósága kedden közzétett ítéletében mindenekelőtt emlékeztetett: ha kivételes körülmények veszélyeztetik a schengeni térség általános működését, a tagállamok legfeljebb kétéves időtartamra visszaállíthatják a határellenőrzést a belső határaikon. Amennyiben a schengeni határellenőrzési kódexben előírt valamennyi feltétel teljesül, közvetlenül e két év leteltét követően az érintett tagállam legfeljebb hat hónapos időtartamra ismét visszaállíthatja a határellenőrzést.

Kiemelték ugyanakkor:

a belső uniós határokon történő határellenőrzés visszaállításának kivételes intézkedésnek kell maradnia,

amelyre csak végső lehetőségként kerülhet sor. Ilyen intézkedés alkalmazása csak komoly veszély esetén lehet indokolt, meghozatalát konkrét körülmények és események alapján kell értékelni - húzták alá.

A hat hónapos időszak elegendő ahhoz, hogy az érintett tagállam - adott esetben más tagállamokkal együttműködve - olyan intézkedéseket hozzon, amelyek lehetővé teszik az ilyen veszély elhárítását, majd e hat hónapos időszakot követően ismét biztosítsa a szabad mozgás elvét - írták.

A konkrét eljárással kapcsolatban az uniós bíróság azt állapította meg, hogy a határellenőrzés visszaállításakor Ausztria nem bizonyította újabb veszély fennállását, így a területére egy másik tagállamból való belépésekor útlevél vagy személyazonosító igazolvány felmutatását elrendelő intézkedése összeegyeztethetetlen a schengeni határellenőrzési kódexszel.

(A nyitóképen: Osztrák rendőrök ellenőrzik a járműveket a Hegyeshalom és Miklóshalma (Nickelsdorf) közötti határátlépési pontnál 2016. április 25-én, miután az osztrák rendőrség elkezdte az előre meghirdetett szúrópróbaszerű ellenőrzést a migránsok és az embercsempészek kiszűrése érdekében.)

Címlapról ajánljuk
A MOB főtitkára elmondta, hogy képzeli el a közös munkát az új sportállamtitkárral

A MOB főtitkára elmondta, hogy képzeli el a közös munkát az új sportállamtitkárral

A Magyar Olimpiai Bizottság idén is megrendezte az Olimpia Napját a Városligetben, ahová számos nagy sztár, olimpiai bajnok is kilátogatott, és együtt sportolt vagy beszélgetett a rajongókkal. Fábián László az InfoRádióban beszélt az esemény legfőbb értékeiről, az olimpiai felkészülés aktualitásairól és arról is, mire számít az új sportállamtitkársággal való együttműködéstől.

Ukrajna: „már mi teszünk szívességet a tűzszünettel Oroszországnak”

Ukrajna türelme nem véges és visszavonhatja tűzszüneti ajánlatát, ha nincs lényegi nemzetközi nyomás a háború leállítására – közölte a kijevi kormány megbízottja. Ukrajna úgy érzi, egyre jobban állnak a fronton, a tömeges dróntámadásoknak köszönhetően. Közben az amerikai kormányzat egyik tagja „az európaiak szellemi fogyatékos gyerekének” nevezte Zelenszkij ukrán elnököt.
Nem találtak magukra a techcégek eladási hullámában a tőzsdék

Nem találtak magukra a techcégek eladási hullámában a tőzsdék

Vegyes hangulat volt a nemzetközi tőkepiacokon: a közel-keleti feszültségek valamelyest enyhültek, de az elmúlt napok technológiai részvényeket sújtó korrekciója még nyomás alatt tarotta a tőzsdéket. A hangulatot javította, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus csillapodásával mérséklődtek az olajellátással kapcsolatos aggodalmak, és a Hormuzi-szoros hajóforgalma is fokozatosan normalizálódik, de továbbra is visszafogja a kockázatvállalási kedvet, hogy globális eladási hullám indult a technológiai részvényekben. Az arany héthónapos mélypontra került, a dollár pedig erősödik. Európában vegyes volt a kép: a Dax esett, míg a CAC40 enyhe pluszban állt meg. Az amerikai tőzsdék ugyan jó lendülettel kezdték a napot, de estére egyedül a Dow Jones tudott pluszban zárni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×