Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
17 April 2022, Israel, Jerusalem: Palestinians set fire to a rubbish bin during clashes with Israeli security forces in the old city of Jerusalem. Photo: Ilia Yefimovich/dpa (Photo by Ilia Yefimovich/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: picture alliance

Újabb összecsapások a jeruzsálemi Templom-hegyen

Több sérült is van.

Összecsapások törtek ki vasárnap ismét a jeruzsálemi Templom-hegyen palesztinok és az izraeli biztonsági erők között, miután több száz palesztin gyűlt ott össze, és kövekkel és vasrudakkal eltorlaszolta a szent helyek bejáratát. Előtte palesztinok kövekkel dobáltak meg autóbuszokat, amelyeken zsidók utaztak Jeruzsálem óvárosába, hogy a Templom-hegyre látogassanak.

Az összecsapásokban többtucatnyi palesztin megsebesült. Előtte a buszokban öt utas sérült meg. A rendőrök őrizetbe vettek két feltételezett kődobáló palesztint.

Pénteken még súlyosabb összecsapások voltak a Templom-hegyen, az izraeli rendfenntartók több mint háromszáz palesztint őrizetbe vettek. Erre számítva aznapra fokozott készültségbe helyezték az izraeli biztonsági erőket, mert egybeesett a muszlim böjti hónapnak, a ramadánnak a második péntekje, a keresztény nagypénteki menet az óvárosban, valamint a nyolcnapos zsidó pészah. A palesztinok haragját az váltotta ki akkor, hogy egy maroknyi zsidónak szándékában állt felmenni a Templom-hegyre, ahol a 70-ben lerombolt zsidó szentély helyén a muszlimok harmadik legfontosabb szent helyének számító Al-Aksza mecset áll, és ott hagyományos pészahi áldozatot akartak bemutatni.

Az izraeli-palesztin megállapodások szerint a Templom-hegyet, arab nevén az al-Haram as-Sarífot a muszlimok felügyelik, de a biztonsági kérdésekért az izraeli rendőrség felel. A zsidóknak szabad látogatniuk, de tilos imádkozniuk és vallási szertartásokat végezniük ott.

A Templom-hegytől nem messze van a Szent Sír-bazilika, amelyben pedig délelőtt a húsvét vasárnapi misén vettek részt katolikusok.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×