Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Annalena Baerbock, a Szövetség 90/Zöldek társelnöke a pártszövetség hamvazószerdai rendezvényén Landshutban 2019. március 6-án. A politikai hamvazószerdának is nevezett napon a német pártok képviselői találkoznak a támogatóikkal és beszédeket mondanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Daniel Kopatsch

"Több német fegyvert Ukrajnának!" – A külügyminiszter és a kancellár vitája

Kevesli az Ukrajnának szánt német fegyvereket Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter. A szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár viszont egyelőre tartózkodó álláspontra helyezkedik.

Az ukrajnai német fegyverszállítások ügyében sajátos koalíciós vita bontakozott ki Berlinben.

"Most nincs idő a mellébeszélésre, hanem mindenekelőtt kreativitásra és pragmatizmusra van szükség"

- fogalmazott a rendkívül energikus külügyminiszter.

Baerbock szerint Ukrajnának most mindenekelőtt nehézfegyvereket kell szállítani.

Az Oroszország által indított háború borzalmai egyértelművé tették, hogy Ukrajnának az eddiginél is több katonai támogatásra van szüksége – hangoztatta a miniszter, aki szerint Kijev csakis így képes megvédeni magát.

A külügyminiszter – aki egyben a Zöldek pártjának elnöke is – nem bocsátkozott részletekbe arra vonatkozóan, hogy Németországnak milyen nehézfegyver-fajtát kellene szállítania Ukrajnának. Szakértők szerint a nehézfegyverek kategóriájába tartoznak a páncélosok,a vadászgépek, a hadihajók, továbbá a tüzérségi fegyverek. Németország mostanáig főként légelhárító rakétákat és tüzérségi fegyvereket szállított az ostromlott országnak.

Olaf Scholz kancellár egyelőre meglehetős tartózkodással reagált. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a fegyverszállítások ügyében az uniós partnerekkel való egyeztetésre van szükség.

Németország eddig is szállított fegyvereket Ukrajnának, és a jövőben is fog - fogalmazott, hozzátéve, hogy minderről további egyeztetést kell folytatni az Európai Unióban.

"Nem lehet egyedül cselekedni"

- hangoztatta Scholz, aki szerint gondos mérlegelésre van szükség.

A kancellár pártjára állt az ugyancsak szociáldemokrata védelmi miniszter. Christien Lambrecht kijelentette, hogy a német hadsereg, a Bundeswehr készletei kimerültek.

Lambrecht szerint aligha lehetséges, hogy Ukrajnát közvetlenül a Bundeswehr készleteiből lássák el fegyverekkel anélkül, hogy a német védelmi képességet veszélyeztetnék.

A harmadik koalíciós párt, a szabaddemokrata FDP ezzel szemben a külügyminiszter pártjára állt, hangoztatva, hogy a német fegyverszállítások növelésére van szükség.

A német kancellár február végén jelentette be, hogy a hagyományos német politikával szakítva fegyvereket küldtek Ukrajnának, azaz első ízben szállítottak német fegyvereket konfliktusövezetbe.

Közölte azt is, hogy Németország a jövőben a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát fordítja a haderő fejlesztésérére az eddigi 1,4 százalékkal szemben. Létrehoztak egy 100 milliárd eurós alapot is a német hadsereg modernizálására.

A kancellár az Oroszország által indított ukrajnai háború kapcsán úgy fogalmazott:

egyértelművé vált, hogy a német és az európai szabadság és demokráca védelme érdekében Németországnak sokkal többet kell költenie a biztonságra.

Annalena Baerbock akkor mindezt úgy kommentálta: ezekkel a lépésekkel Németország jelezte, hogy felhagy a külpolitikáját és biztonságpolitikáját addig jellemző visszafogottsággal.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×