eur:
395.34
usd:
366.72
bux:
65166.76
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Tüzérségi támadásban megsemmisült gépjármű maradványai épülettörmelékek között egy utcán Harkivban 2022. március 22-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Marienko

Harkivban sorban állókat öltek meg nagy hatótávolságú fegyverrel az oroszok

Mariupolba továbbra sem jutnak be a menekülést biztosító buszok. Ukrajna öt katonai nagyhatalommal tárgyal biztonsági garanciákról.

A kelet-ukrajnai Harkivban egy csomagküldő postahivatal előtt sorban álló emberekre mértek csapást az orosz erők nagy hatótávolságú fegyverrel. Ennek következtében, az első információk szerint hatan életüket vesztették, 15-en megsérültek – adta hírül Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon. Szinyehubov ezt megelőzően közölte, hogy az éjjel az orosz erők a Fekete-tenger felől Kalibr típusú rakétákat lőttek ki a megyeszékhelyre.

A kijevi vezérkar fotókkal illusztrálva a Facebookon arról számolt be, hogy az ukrán csapatok az ország északi részén az orosz erők egyik támogató hadoszlopának egy részét elfoglalták, másik részét pedig megsemmisítették.

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol város vezetése a Telegramon azt állította, hogy az orosz csapatok tömegesen, akaratuk ellenére szállítanak el autóbuszokkal helyi lakosokat a városból Oroszországba. A városvezetés közlése szerint már

mintegy 15 ezer embert vittek el jogtalanul.

"Arra is van bizonyíték, hogy az orosz megszállók elveszik az emberek útleveleit és egyéb ukrán személyazonosító okmányait" – tette hozzá a mariupoli tanács. Eközben a Zaporizzsjából Bergyanszkba érkezett ukrán evakuációs buszok állítólag változatlanul nem tudnak bejutni Mariupolba.

Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat közlése szerint orosz "propagandista" forgatócsoport érkezett az orosz ellenőrzés alatt lévő csernobili atomerőműbe, hogy "álértesüléseket tartalmazó" filmet készítsen az ottani helyzetről. Az ukrán Állami Nukleáris Szabályozási Felügyelet közben arról adott hírt, hogy a harkivi atomfizikai intézet területén találtak egy fel nem robbant lövedéket, amely Szmercs típusú rakéta-sorozatvetőből származik. Ezenfelül folyamatosan harci cselekmények zajlanak a kísérleti atomreaktorral rendelkező intézet közelében.

Dmitro Kuleba külügyminiszter az El País című spanyol lapnak adott interjújában, amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség szemlézett, közölte, hogy Kijev öt országgal,

  • az Egyesült Államokkal,
  • Nagy-Britanniával,
  • Németországgal,
  • Franciaországgal és
  • Törökországgal

folytat tárgyalásokat biztonsági garanciák nyújtásáról Ukrajnának.

Kijelentette, hogy a tárgyalásokon Moszkva elfogadhatatlan engedményeket követel Ukrajnától, míg Ukrajnát csak három dolog érdekli: a biztonsági garanciák, a Krím-félsziget és a Donyec-medencei szakadár területek Ukrajnához tartozásának elismerése, továbbá tűzszünet életbe léptetése és az orosz csapatok kivonása. Kuleba szerint Ukrajnának nemcsak Oroszországtól, hanem más országoktól is biztonsági garanciákat kellene kapnia, és ebbe – mint állította – Oroszország is beleegyezett. Kijev a NATO ötödik cikkében foglaltakhoz hasonló biztonsági garanciákat vár el, vagyis a támadást követő 24 órán belül minden szükséges fegyver biztosítását Ukrajnának és szankciók életbe léptetését - tette hozzá a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát
Jelentés

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×