"Ami most Mariupolban történik, az súlyos háborús bűncselekmény. Az oroszok mindent lerombolnak, lebombáznak és válogatás nélkül mindenkit megölnek" – jelentette ki Borrell a jelen lévő újságíróknak.

Elmondta, hogy a külügyminiszterek hétfői tanácskozásukon megvitatják az Ukrajnának nyújtandó további támogatást, valamint azt, hogy

a már bevezetett gazdasági büntetőintézkedések sorát kiegészítsék-e az orosz energiaágazatot célzó újabb szankciókkal.

Annalena Baerbock német külügyminiszter is határozottan elítélte az ukrajnai civilek elleni támadásokat. "A törvény feladata hogy megítélje, ezek a támadások minek minősülnek, de számomra egyértelmű hogy ezek háborús bűncselekmények" – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy "ezek a támadások is azt erősítik meg, hogy az EU-nak mint szabályokon alapuló nemzetközi rendet követő közösségnek egyértelműen el kell szigetelnie az orosz rezsimet". Baerbock hangsúlyozta azt is, hogy Németországnak "fokozatosan, de feltartóztathatatlanul" meg kell szabadulnia az orosz energiahordozóktól való függőségtől.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter azon a véleményen volt, hogy "nem szabad belefáradni Oroszország szankcionálásába és Ukrajna támogatásába". Azt is kiemelte, hogy az EU-nak meg kell fontolnia, mi az a határ, amelynek átlépése után Oroszországra még keményebb szankciókat vethetnek ki, mivel "számára úgy tűnik, hogy

az ukrajnai városok és civilek bombázása még mindig nem elég meggyőző érv néhány tagállam számára".

"Úgy vélem, elkerülhetetlen, hogy beszélni kezdjünk az energiaágazatról, legfőként a kőolajról, mert ez az orosz költségvetés legfontosabb forrása. Az kőolaj ráadásul elég könnyen pótolható" - jelentette ki.

A hétfői külügyi tanács várhatóan nem állapodik meg új szankciókról Oroszország ellen, azonban a külügyminiszterek megbeszélést folytatnak az úgynevezett "stratégiai iránytűről" annak jóváhagyása céljából.

A "stratégiai iránytű" egyértelmű politikai és stratégiai iránymutatást nyújt majd a biztonságra és védelemre vonatkozó, az elkövetkező 5-10 évre szóló uniós megközelítéshez. Célja az EU védelmi cselekvőképességének növelése és egy gyorsreagálású védelmi rendszer létrehozása.