Infostart.hu
eur:
387.42
usd:
333.5
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
A pusztítás nyomai egy orosz légicsapást követően Bisivben 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA

Tálas Péter: Oroszországnak döntenie kell, vállalja-e a városi harcot

Hétfő esti hírek szerint tűzszünetet hirdet és több humanitárius folyosót is megnyit Moszkva. Azt mondták: akár az ország nyugati részére is menekülhetnek az emberek. Az orosz–ukrán konfliktus aktualitásairól beszélt Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

A szakértő felhívta a figyelmet az ígért humanitárius folyosók kapcsán, hogy az első kísérletekben Oroszország és Fehéroroszország, tehát az Ukrajnával harcban álló államok felé nyitottak utat az oroszok civileknek, ők pedig nyilván nem arra akarnak menni ebben a helyzetben.

Odessza lehet a következő célpontja az oroszoknak.

„Ez fontos helyszín, hiszen látható, hogy Oroszország szeretné az egész partvidéket megszerezni és ezzel gyakorlatilag elvágni a tengeri kereskedelemtől Ukrajnát, de azért látni kell azt, hogy várhatóan

Odessza is, miként az összes város, elég keményen fog ellenállni,

tehát nem lesz egyszerű feladat” – mondta Tálas Péter. Ugyanakkor szerinte a kemény ellenállás következménye az ágyúzás.

„A városok kapcsán döntenie kell Oroszországnak, hogy a városi harcot vállalja-e, vagy pedig előtte megpróbálja tüzérséggel, bombákkal, rakétákkal rákényszeríteni a városokat, hogy adják meg magukat. Egyelőre úgy tűnik, hogy a városok túlnyomó többsége ellenáll, különösen jelentős ez azokon a vidékeken, amit egyébként orosz Ukrajnának könyvelünk el, tehát Mariupol ilyen szempontból mindenféleképpen kulcsfontosságú hely” – mondta Tálas Péter.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit lehet kezdeni a lerombolt városokkal, mit akar Oroszország Ukrajna elfoglalása után. Tálas Péter elmondta, sokan valószínűnek tartják, hogy megszállva kell tartania Oroszországnak Ukrajnát, ha fenn akarja tartani fölötte az uralmát. Orosz megfogalmazás szerint előbb demilitarizálni kell az országot, hogy aztán pacifikálni lehessen, így nem jelent majd Ukrajna problémát katonailag Oroszországnak. Ezután lehet olyat hatalmat ültetni az ország egészének vagy egy részének az élére, amely az oroszoknak kedvez.

Hétfőn határozatot hozott a kormány az ukrajnai válsággal összefüggő csapatmozgásokról és egyes kapcsolódó feladatokról:

  • NATO-csapatok állomásozhatnak a Dunántúlon, de nem mehetnek tovább Ukrajna felé;
  • áthaladhatnak Magyarországon fegyverszállítmányok, de nem Ukrajnába, csak egy másik szövetséges államba.

Ennek jelentőségéről Tálas Péter elmondta, az például fontos, hogy indulhatnak különböző repülőgépek Pápáról.

„Ez az elrettentéshez hozzátartozik – mondta Tálas Péter. – Tehát azt a pozícióját Magyarország, hogy teljesen ki akar maradni a konfliktusból, még olyan formában is, hogy nem akar itt NATO-csapatokat, kénytelen feladni a szövetségesi kérések, a szövetségesi nyomás miatt. Ez egy kompromisszum a felek között.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×