Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
A pusztítás nyomai egy orosz légicsapást követően Bisivben 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA

Tálas Péter: Oroszországnak döntenie kell, vállalja-e a városi harcot

Hétfő esti hírek szerint tűzszünetet hirdet és több humanitárius folyosót is megnyit Moszkva. Azt mondták: akár az ország nyugati részére is menekülhetnek az emberek. Az orosz–ukrán konfliktus aktualitásairól beszélt Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

A szakértő felhívta a figyelmet az ígért humanitárius folyosók kapcsán, hogy az első kísérletekben Oroszország és Fehéroroszország, tehát az Ukrajnával harcban álló államok felé nyitottak utat az oroszok civileknek, ők pedig nyilván nem arra akarnak menni ebben a helyzetben.

Odessza lehet a következő célpontja az oroszoknak.

„Ez fontos helyszín, hiszen látható, hogy Oroszország szeretné az egész partvidéket megszerezni és ezzel gyakorlatilag elvágni a tengeri kereskedelemtől Ukrajnát, de azért látni kell azt, hogy várhatóan

Odessza is, miként az összes város, elég keményen fog ellenállni,

tehát nem lesz egyszerű feladat” – mondta Tálas Péter. Ugyanakkor szerinte a kemény ellenállás következménye az ágyúzás.

„A városok kapcsán döntenie kell Oroszországnak, hogy a városi harcot vállalja-e, vagy pedig előtte megpróbálja tüzérséggel, bombákkal, rakétákkal rákényszeríteni a városokat, hogy adják meg magukat. Egyelőre úgy tűnik, hogy a városok túlnyomó többsége ellenáll, különösen jelentős ez azokon a vidékeken, amit egyébként orosz Ukrajnának könyvelünk el, tehát Mariupol ilyen szempontból mindenféleképpen kulcsfontosságú hely” – mondta Tálas Péter.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit lehet kezdeni a lerombolt városokkal, mit akar Oroszország Ukrajna elfoglalása után. Tálas Péter elmondta, sokan valószínűnek tartják, hogy megszállva kell tartania Oroszországnak Ukrajnát, ha fenn akarja tartani fölötte az uralmát. Orosz megfogalmazás szerint előbb demilitarizálni kell az országot, hogy aztán pacifikálni lehessen, így nem jelent majd Ukrajna problémát katonailag Oroszországnak. Ezután lehet olyat hatalmat ültetni az ország egészének vagy egy részének az élére, amely az oroszoknak kedvez.

Hétfőn határozatot hozott a kormány az ukrajnai válsággal összefüggő csapatmozgásokról és egyes kapcsolódó feladatokról:

  • NATO-csapatok állomásozhatnak a Dunántúlon, de nem mehetnek tovább Ukrajna felé;
  • áthaladhatnak Magyarországon fegyverszállítmányok, de nem Ukrajnába, csak egy másik szövetséges államba.

Ennek jelentőségéről Tálas Péter elmondta, az például fontos, hogy indulhatnak különböző repülőgépek Pápáról.

„Ez az elrettentéshez hozzátartozik – mondta Tálas Péter. – Tehát azt a pozícióját Magyarország, hogy teljesen ki akar maradni a konfliktusból, még olyan formában is, hogy nem akar itt NATO-csapatokat, kénytelen feladni a szövetségesi kérések, a szövetségesi nyomás miatt. Ez egy kompromisszum a felek között.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×