eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi
A pusztítás nyomai egy orosz légicsapást követően Bisivben 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA

Tálas Péter: Oroszországnak döntenie kell, vállalja-e a városi harcot

Hétfő esti hírek szerint tűzszünetet hirdet és több humanitárius folyosót is megnyit Moszkva. Azt mondták: akár az ország nyugati részére is menekülhetnek az emberek. Az orosz–ukrán konfliktus aktualitásairól beszélt Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

A szakértő felhívta a figyelmet az ígért humanitárius folyosók kapcsán, hogy az első kísérletekben Oroszország és Fehéroroszország, tehát az Ukrajnával harcban álló államok felé nyitottak utat az oroszok civileknek, ők pedig nyilván nem arra akarnak menni ebben a helyzetben.

Odessza lehet a következő célpontja az oroszoknak.

„Ez fontos helyszín, hiszen látható, hogy Oroszország szeretné az egész partvidéket megszerezni és ezzel gyakorlatilag elvágni a tengeri kereskedelemtől Ukrajnát, de azért látni kell azt, hogy várhatóan

Odessza is, miként az összes város, elég keményen fog ellenállni,

tehát nem lesz egyszerű feladat” – mondta Tálas Péter. Ugyanakkor szerinte a kemény ellenállás következménye az ágyúzás.

„A városok kapcsán döntenie kell Oroszországnak, hogy a városi harcot vállalja-e, vagy pedig előtte megpróbálja tüzérséggel, bombákkal, rakétákkal rákényszeríteni a városokat, hogy adják meg magukat. Egyelőre úgy tűnik, hogy a városok túlnyomó többsége ellenáll, különösen jelentős ez azokon a vidékeken, amit egyébként orosz Ukrajnának könyvelünk el, tehát Mariupol ilyen szempontból mindenféleképpen kulcsfontosságú hely” – mondta Tálas Péter.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit lehet kezdeni a lerombolt városokkal, mit akar Oroszország Ukrajna elfoglalása után. Tálas Péter elmondta, sokan valószínűnek tartják, hogy megszállva kell tartania Oroszországnak Ukrajnát, ha fenn akarja tartani fölötte az uralmát. Orosz megfogalmazás szerint előbb demilitarizálni kell az országot, hogy aztán pacifikálni lehessen, így nem jelent majd Ukrajna problémát katonailag Oroszországnak. Ezután lehet olyat hatalmat ültetni az ország egészének vagy egy részének az élére, amely az oroszoknak kedvez.

Hétfőn határozatot hozott a kormány az ukrajnai válsággal összefüggő csapatmozgásokról és egyes kapcsolódó feladatokról:

  • NATO-csapatok állomásozhatnak a Dunántúlon, de nem mehetnek tovább Ukrajna felé;
  • áthaladhatnak Magyarországon fegyverszállítmányok, de nem Ukrajnába, csak egy másik szövetséges államba.

Ennek jelentőségéről Tálas Péter elmondta, az például fontos, hogy indulhatnak különböző repülőgépek Pápáról.

„Ez az elrettentéshez hozzátartozik – mondta Tálas Péter. – Tehát azt a pozícióját Magyarország, hogy teljesen ki akar maradni a konfliktusból, még olyan formában is, hogy nem akar itt NATO-csapatokat, kénytelen feladni a szövetségesi kérések, a szövetségesi nyomás miatt. Ez egy kompromisszum a felek között.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sós Csaba: itt még komoly ütközések lesznek

Sós Csaba: itt még komoly ütközések lesznek

Még bő 50 napig szerezhetnek indulási jogot az úszók a párizsi olimpiára. Sós Csaba szövetségi kapitány több számban is nagy csatát vár a lehetséges magyar indulók között, ugyanis számonként és nemzetenként legfeljebb ketten indulhatnak az olimpián. Arról is beszélt, hogy a 15 éves Jackl Vivien nemzetközi szintű klasszis lesz a következő időszakban.

Lehet, hogy most a britek átléptek egy határt

Kijev nyugati szövetségesei eddig megtiltották az ukrán erőknek, hogy a nyugatról szállított fegyvereket Oroszországon belüli helyszínek ellen használják
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rég nem láttunk ekkora többlethalálozást Magyarországon

Rég nem láttunk ekkora többlethalálozást Magyarországon

Rendszeresen monitorozza az általános többlethalálozás alakulását idehaza a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Survaillance Központja. A napokban megjelent gyorselemzésükben a járványügyi szakemberek kiemelték: 2023 utolsó heteiben 7% többlethalálozás volt megfigyelhető a 2014-2019-es (vagyis Covid-járvány előtti) évek azonos időszakához képest. Az idősek esetében sajnos ebből a szempontból még súlyosabb volt a tavaly év vége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×