Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
335.56
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a moszkvai Kremlben 2022. február 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Sergey Guneev

Vlagyimir Putyin elmagyarázta céljait a német kancellárnak

A két vezető pénteken telefonon beszélt egymással.

Részletesen elmagyarázta Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai orosz "különleges művelet" céljait Vlagyimir Putyin elnök, amelyeket Moszkva feltétlenül teljesíteni kíván - közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.

Berlini tájékoztatás szerint Scholz az orosz invázió haladéktalan leállítását követelte és aggodalmát fejezte ki a katonai műveletek és az áldozatok miatt.

Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország kész a párbeszédre minden féllel, aki békét akar Ukrajnában, az orosz feltételek maradéktalan teljesítése esetén. Ezeket Ukrajna demilitarizálásában és "nácitlanításában", valamint a Krím Oroszország részeként és a Donyec-medencei szakadár köztársaságok függetlenként történő elismerésében nevezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a legfőbb veszély a neonáci alakulatoktól ered, amelyek háborús bűncselekményeket követnek el, civileket élő pajzsnak használnak, és fegyverrel akadályozzák meg, hogy az emberek biztonságos helyre vonuljanak. Azt állította, hogy Ukrajnában több mint hatezer külföldi állampolgár, zömmel diák tartózkodik, "akiket gyakorlatilag túszul ejtettek".

Hibáztatta a nyugati országokat amiatt, hogy nyolc évig szemet hunytak a minszki megállapodások Kijev általi nem teljesítése miatt. Valamint "szemet hunytak a népirtás felett, amelyet a kijevi rezsim a Donyec-medence lakosai ellen követett el", és szemet hunytak mintegy 14 ezer ember, köztük gyerekek halála felett is.

Elmondta még, hogy Ukrajnában albán, horvát, koszovói zsoldosok, sőt, dzsihadisták jelentek meg, akik Szíriában szereztek harci tapasztalatokat. Putyin szerint az orosz fegyveres erők mindent elkövetnek a polgári lakosság életének megkíméléséért, és "durva propagandista hírhamisításnak" nevezte az arra vonatkozó állításokat, hogy az orosz erők Kijevet és más ukrán városokat tűz alá vettek.

A Kreml tájékoztatása szerint a felek kifejezték abbéli reményüket, hogy az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóján Kijev "észszerű és konstruktív" álláspontot képvisel majd.

Az ukrajnai konfliktusról pénteken Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott eszmecserét. A moszkvai katonai tárca szerint Sojgu a "különleges művelet" okai között nevezte meg, hogy a kijevi vezetés nyolc éven át megtagadta a minszki megállapodások végrehajtását, "ösztönözte a nácik és neonácik belépését a hatalmi struktúrákba", a közelmúltban pedig sokkal intenzívebbé vált a Donyec-medencei polgári lakosság ágyúzása. A tárcavezető az állította, hogy az orosz haderő kizárólag katonai célpontokat támad.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) pénteki közleményében azzal vádolta meg a NATO-t, hogy információval látja el az ukrán hadsereget az orosz fegyveres erők mozgásáról és terveiről. A tájékoztatás szerint a Lengyelországban működő logisztikai központot az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada és a szövetség több más tagja üzemelteti. Az SZVR azt állította, hogy "a jelenlegi kijevi rendszer szétzúzása után a nyugati titkosszolgálatok maguk akarják átvenni az ukrán szakszolgálatok maradéka Oroszország elleni tevékenységének irányítását".

A brit közszolgálati műsorszolgáltató a BBC pénteken közölte, hogy biztonsági okokból felfüggeszti oroszországi tevékenységét. Döntést a BBC az Oroszországban pénteken elfogadott törvénnyel indokolta, amely alapján szabadságvesztéssel sújtható az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése, valamint azzal, hogy az Ukrajna ellen folytatott háborúval összefüggésben blokkolták az orosz nyelvű hírportálját.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) pénteken korlátozta az oroszországi hozzáférést a Lettországból üzemeltetett Meduza hírportál és az amerikai költségvetésből finanszírozott Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldalához. Este a hatóság bejelentette, hogy Facebook eddig lassítása után teljesen hozzáférhetetlenné tette Oroszországban a közösségi médiumot.

A Facebookon Oroszországban az elmúlt napokban tömegével jelentek meg pánikkeltést célzó, egyebek között bankcsődök tömegét kilátásba helyező, valamint az orosz politikai rendszert becsmérlő, ukránbarát fizetett hirdetések.

Címlapról ajánljuk
Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×