A kazah főügyészség szombaton közölte, hogy a múlt heti zavargásokban 225 ember holttestét szállították a halottasházakba, közöttük tizenkilencen a biztonsági erők tagjai voltak. Százhetvenöten kórházba szállítás után haltak meg.

Ebben a számban szerepelnek polgári személyek és a biztonsági erők által ártalmatlanított "fegyveres banditák" is - jelentette be Szerik Salabajev, a főügyészség bűnüldözési osztályának vezetője.

Az osztályvezető a számok pontos felbontását nem közölte, csak annyit jegyzett meg, hogy az adatokat később feltehetően frissítik.

A zavargásokban az ügyészségi vezető szerint több mint 4300-an sebesültek meg, közöttük majdnem 3400-an a rendvédelmi erők tagjai voltak.

Salabajev szerint a tüntetések csúcspontján, január 5-én 50 ezer ember vett rész a zavargásokban.

Az osztályvezető közölte, hogy a rendvédelmi szervek 446 embert vettek őrizetbe a tömeges rendzavarás ügyében folytatott nyomozás során.

Az ügyészségen 546 ügyben folyik eljárás, 44 esetbe terrorizmus, 34 esetben tömeges rendzavarás, 15 esetben emberölés vádjával. Összesen 672 személyt állítottak elő, közülük 446-ot előzetes őrizetbe helyeztek. Az irataik ellenőrzése után mintegy száz embert elengedtek.

Menesztésekkel gyengítették az exelnök pozícióját

Időközben Időközben menesztették Nurszultan Nazarbajev volt kazahsztáni elnök két vejét két energetikai cég éléről. Dimas Doszanov a KazTransOil nemzeti kőolajszállító vállalat éléről távozott, Kajirat Saripbajevet pedig a QazaqGaz (az egykori KazTransGaz) gázszállító cég elnöki tisztségéből mentették fel.

Az 58 éves Saripbajev Nazarbajev idősebb lányának, Darigának a férje, a 40 éves Doszanov pedig a húgáé, Alijáé. A volt elnöknek van egy harmadik lánya is, Dinara, akinek a férje Kazahsztán egyik leggazdagabb embere.

A két energiacég elnökének menesztése a Kazahsztánt január eleje óta megrengető véres zavargások közepette történt, amelyekben többtucatnyian haltak meg.

A jelenlegi elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev 2019-ben lépett "tanítómestere", Nazarbajev helyére, aki három évtizeden át irányította a legnagyobb közép-ázsiai országot. A január elején kitört válság azonban repedéseket okozott a vezető eliten belül. Tokajev kedden példátlan módon támadt Nazarbajevnek, akit azzal vádolt, hogy támogatta a "gazdagok kasztjának" létrejöttét.

Előzőleg a Nazarbajevhez közel álló Karim Maszimovot, a hírszerző szolgálatok vezetőjét mentették fel és vádolták meg hazaárulással.

A zavargások január 2-án kezdődtek a folyékony gáz (LPG) hatósági árának eltörlésével és ezt követő megemelkedésével. Tokajev akkor több vállalatot, közöttük a QazaqGazt okolta a válság előidézésével.

Nazarbajevet erős személyi kultusz övezte és a hatalomból való távozása után is befolyásos politikus maradt. A zavargások óta azonban nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Olyan híresztelések láttak napvilágot, hogy külföldre távozott, amit a szóvivője cáfolt.