eur:
409.93
usd:
390.48
bux:
79735.33
2024. november 25. hétfő Katalin
Annalena Baerbock és Robert Habeck, a német Zöldek társelnökei, Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, valamint Christian Lindner, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke (b-j) a pártok közötti koalíciós megállapodás bejelentésére érkezik Berlinben 2021. november 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Zöld utat adtak a Zöldek az új német kormánynak

A három koalíciós pártból a Zöldek fogadták el a legalacsonyabb támogatottsággal a koalíciós szerződést, kedden alá is írják és utána megalakulhat Németország új kormánya.

Megszavazta a német Zöldek tagságának többsége a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal kötött koalíciós szerződést, így elhárult az utolsó akadály Németország következő szövetségi kormányának megalakítása előtt – jelentették be Berlinben.

A mintegy 120 ezer tagot számláló Zöldeknél az érvényesen voksoló 71 150 párttag 86 százaléka szavazott a koalíciós szerződés elfogadására.

A november 26-án kezdődött és hétfő 13 órakor véget ért digitális pártszavazást heves viták kísérték. A koalíciós szerződést főleg a párt balszárnya bírálta, szerintük a klímavédelemtől a menedékkérők társadalmi beilleszkedésének támogatásáig egy sor ügyben nem sikerült elég eredményt kiharcolni a leendő koalíciós partnereknél.

A párt vezetése azt emelte ki, hogy a megállapodás mindenkinek, így a Zöldeknek is vállalható kompromisszum. A szerződés lehetőséget kínál "három nagyon különböző pártnak, hogy kölcsönös bizalommal együttműködjön, és végre valóban megbirkózzon korunk kihívásaival, például az éghajlati válsággal, de a gyermekszegénységgel is" – emelte ki hétfői nyilatkozatában Ricarda Lang alelnök.

A leendő koalícióban a Zöldek fogadták el a legalacsonyabb támogatottsággal a közös kormányzást megalapozó szerződést.

A szociáldemokraták szombaton Berlinben rendkívüli pártkongresszuson döntöttek, a küldöttek 98,8 százaléka támogatta a szerződést.

Olaf Scholz kancellárjelölt a szavazás előtti vitában azt emelte ki, hogy mindhárom párt "haladó" szellemiséget képvisel, és ez megfelelő alap az együttműködésre.

Az FDP vasárnap, rendkívüli online kongresszuson döntött, a küldöttek 92,24 százalékos támogatottsággal fogadták el a dokumentumot.

Christian Lindner pártelnök a tanácskozáson azt hangsúlyozta, hogy a következő német kormány "a politikai közép" kormánya lesz, amely centrista politikája révén "nem balra tolja az országot, hanem előre mozdítja". Erre éppen az FDP kormányzati szerepvállalása a garancia – emelte ki a jobbközép irányultságú liberális párt vezetője.

A kormányalakítás utolsó előtti állomásaként

kedden Berlinben hivatalosan aláírják a koalíciós szerződést.

Végül szerdán a szövetségi parlament (Bundestag) megválasztja kancellárnak az SPD-s Olaf Scholzot, Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök pedig kinevezi a Scholz-kormány minisztereit.

  • Az SPD a kancellári hivatal mellé hat tárcát kap. Az egészségügyi minisztériumot, az újonnan felállítandó építésügyi minisztériumot, a munka- és szociális ügyekért felelős tárcát, a belügyminisztériumot, a védelmi minisztériumot és a nemzetközi gazdasági fejlesztési együttműködésért felelős tárcát. A miniszterjelölteket hétfőn mutatták be. A koronavírus-járvány miatt a legnagyobb figyelemmel azt várta a német közvélemény, hogy ki lesz a következő egészségügyi miniszter. A tárcát Karl Lauterbach kapja, aki nemcsak az ország egyik legnépszerűbb politikusa, hanem az egyik leginkább elismert közegészségügyi szakértője is.
  • A Zöldeké a külügyminisztérium, a környezetvédelmi, természetvédelmi, fogyasztóvédelmi és nukleáris biztonsági ügyeket felügyelő minisztérium, az élelmezési és mezőgazdasági tárca, valamint a kormányzati szerkezet egy további új eleme, a gazdasági szuperminisztériumként is emlegetett gazdasági és klímavédelmi ügyekért felelős tárca. A baloldali irányultságú ökopárt töltheti be a kulturális és médiaügyi államminiszteri pozíciót is.
  • Az FDP kapja a pénzügyminisztériumot, az oktatási és tudományos kutatási tárcát, az igazságügyi, valamint a közlekedési és a digitális infrastruktúrával foglalkozó minisztériumot.

A koalíció által fontosnak tartott ügyek rangsorát jelzi, hogy a 177 oldalas szerződés leggyakrabban előforduló kifejezései közé tartozik

  • az "éghajlat" értelemben használt klíma, amely különböző összetételekben 198-szor szerepel a szövegben.
  • A digitalizálás 63-szor,
  • a demokrácia 47-szer,
  • a jogállam 29-szer,
  • a migráció 23-szor,
  • a bevándorlás pedig 12-szer

fordul elő.

A szerződés alapján Németország az eredetileg ütemezett 2038 helyett 2030-ra felhagy a kőszén felhasználására épülő áramtermeléssel, és ugyancsak 2030-ra 80 százalékra emelik a megújuló forrásokból termelt áram arányát a jelenlegi 45 százalékról. A kormány legelső intézkedései között

9,60 euróról 12 euróra emelik az óránkénti bruttó minimálbért,

amivel a koalíciós pártok számításai szerint tízmillió munkavállaló helyzetét javítják.

A kiemelt témák közé tartozik a nagyvárosi régiókban jellemző lakásínség, illetve az alacsonyabb jövedelmű rétegeknek is megfizethető bérlakások hiányának enyhítése. A tervek szerint igyekeznek úgy alakítani a szabályokat és az állami támogatásokat, hogy az utóbbi éveket jellemző 250-290 ezres szintről 400 ezerre emelkedjék az évente épített lakások száma.

Ugyanakkor a koalíciós pártok az állami beruházások jelentékeny bővítésével együtt is elkötelezettek az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabálya mellett, amely előírja, hogy a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.

A többi között arról is megállapodtak, hogy

bevezetik a kannabisz legális és ellenőrzött értékesítését,

és kiterjesztik az ártalomcsökkentő programokat.

Az utóbbi évek egyik leginkább vitatott ügyével, a menekültügyi rendszer alakításával kapcsolatban a szerződés folyamatosságot jelez. A törekvések középpontjában továbbra is az illegális migráció visszaszorítása és a folyamatok rendezett és ellenőrzött keretbe szervezése áll. Így a szerződésben a többi között rögzítették, hogy el kell indítani egy "hazatelepítési offenzívát", amelynek célja elsősorban az elutasított menedékkérők közül a bűnözők és más veszélyes személyek kitoloncolásának előmozdítása.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Befűtött a tőzsdéknek Trump legújabb húzása

Befűtött a tőzsdéknek Trump legújabb húzása

Többnyire emelkedéssel indult a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában feljebb kerültek a vezető indexek, és az USA-ban is jó a hangulat, ezzel folytatódik az elmúlt hetekben tapasztalt emelkedés. A hangulatot támogatja, hogy Donald Trump a hedge fundos háttérrel rendelkező ismert befektetőt, Scott Bessentet tervezi pénzügyminiszternek kinevezni, amit a befektetők látszólag pozitívan értékelnek a piaci kilátások szempontjából. A hét fókuszában a német és amerikai gazdasági adatok, valamint az inflációs mutatók állnak, amelyek meghatározóak lehetnek a monetáris politikai döntések szempontjából. Magyar szempontból a Moody's pénteki hitelminősítői döntése lesz lényeges, a hétvégén pedig az OPEC-döntése vihet be mélyütést a piacoknak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×