Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Young men from Afghanistan as seen on the old carriages waiting for the train. Refugees and migrants are seen at the railway junction and the old abandoned train carriages living and sleeping temporarily in Dialogi near Thessaloniki. Asylum seekers mostly from Afghanistan are waiting for cargo trains to jump on and travel towards Idomeni that leads to Northern Macedonia and Serbia, following the Balkan Route to Europe. Most of them walked from Turkey towards Greece or some used smugglers with cars. Thessaloniki Greece on November 6, 2021 (Photo by Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images)
Nyitókép: Nicolas Economou/NurPhoto/Getty Images

Innen jelentkezik a legtöbb migráns az EU határain - papíron

Noha az elmúlt hét évben a szír állampolgárok tették ki az Európai Unióban menedéket kérők legtöbbjét, a tendencia fordult, szeptemberben az afgánok által beadott, menedékjog iránti kérelmek kiemelkedő száma kétszer meghaladta a szíriaiakét - közölte az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO).

Az Európai Unió máltai központú hivatala szerint a bevándorlók lényegesen több, mintegy 71 200 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az EU-ban szeptemberben. Ez a legtöbbnek számít 2016 novembere óta és legalább negyedével több, mint augusztusban.

A vizsgált hónapban az afgánok több mint 17 300 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az Európai Unió tagországaiban, 72 százalékkal többet, mint augusztusban. Ezzel Szíriát hét év után felváltva, Afganisztán vált a menedékkérők fő származási országává Európában. Az uniós hivatal szerint

a megnövekedett számú afgán beadvány követi a tálibok augusztusi hatalomátvételét követő evakuálási műveleteket.

Az afgánokat követően a szíriaiak adták be a legtöbb menedékjog iránti kérelmet az EU-ban, mintegy 9100-et. A török állampolgárok ismét a kérelmezők harmadik legnagyobb csoportját jelentik, ők háromezer kérelmet nyújtottak be szeptemberben. Irakiak, akik főként a Fehéroroszországon keresztül vezető illegális migrációs útvonalon keresztül jutottak az EU területére, 2900 menedék-kérelmet adtak be.

A tagországi hatóságok továbbá a legtöbb esetben bangladesiek (2800), pakisztániak (2700), albánok (2100), venezuelaiak (1800), grúzok és tunéziaiak (egyenként 1700) menedékkérelmét regisztrálták.

Mintegy háromezer, menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be felnőtt kísérő nélküli kiskorúak. Ez az EU-ban benyújtott összes kérelem 4 százalékának felel meg.

Az uniós tagországok menekültügyi hatóságai szeptemberben mintegy 40 500 elsőfokú határozatot hoztak, lényegesen többet, mint augusztusban. A pozitív határozatok legtöbbje menekültstátuszt, illetve kiegészítő védelmet biztosított a kérelmezőknek. Az elismerési arány különösen a szíriainak (87 százalék), az afgánoknak (86 százalék), a fehérorosz állampolgároknak (85 százalék) és az eritreaiaknak (81 százalék) kedvezett - közölte az uniós hivatal.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×