Ideiglenesen felfüggesztették az Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezését megelőző hatósági eljárást kedden Németországban.

A hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) közleménye szerint az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország kikerülésével, a Balti-tenger alatt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszer új vezetékpárjának németországi szakaszát üzemeltető vállalat csak akkor kaphatja meg a szállítás megindításához szükséges tanúsítványt, ha megfelel a német jognak.

Ezért a beruházást irányító, svájci központú Nord Stream 2 AG úgy döntött, hogy létrehoz egy német leányvállalatot. Ez a cég lesz a csővezeték németországi szakaszának tulajdonosa és üzemeltetője. Így ennek az új leányvállalatnak kell majd teljesítenie az energiaipari törvény független rendszerüzemeltetőkre vonatkozó követelményeit - emelte ki a hatóság, utalva a jogszabály azon pontjaira, amelyek alapján a vezeték üzemeltetését és a benne szállított gáz értékesítését szét kell választani.

Mint írták, a tanúsítási eljárás az új cég felállításáig szünetel. A hatóság majd a leányvállalat - mint új kérelmező - által újonnan benyújtott dokumentumok alapján dönt az ügyben a törvényben előírt négy hónapból megmaradt időn belül.

A német hatóság a döntését határozattervezetbe foglalja, amelyet az európai uniós belső piaci szabályoknak megfelelősen megküld a közösség versenyfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Bizottságnak.

A Handelsblatt című német üzleti lap szerint

a felfüggesztés több hónappal meghosszabbíthatja az üzemeltetői tanúsítvány kiállításának folyamatát, amelyet az eredeti menetrend szerint legkésőbb január 10-ig le kellene zárni.

Ugyanakkor a fő beruházó orosz Gazprom - a Nord Stream 2 AG tulajdonosa - az eljárás vége előtt is elindíthatja a földgázszállítást, bár ebben az esetben szabálysértési bírságot kockáztatna.

A Bundesnetzagentur tanúsítási eljárása az Európai Unió (EU) gázirányelvének rendelkezéseit követi. Ez azokra a csővezetékekre vonatkozik, amelyek az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból vezetnek a közösség területére, és 2019 után épültek. A rendelet nemcsak a vezetéküzemeltetés és a földgáz-értékesítés szétválasztást írja elő, hanem arról is rendelkezik, hogy a beruházástól független, külső, harmadik beszállítóknak is hozzáférést kell biztosítani a vezetékhez. Azonban a tanúsítással teljesítendő követelmények csak a csővezeték német felségvizeken haladó szakaszára vonatkoznak.

A Handelsblatt összeállítása szerint

a Gazprom képes teljesíteni mindazt, amit a német hatóság az EU-s követelmények értelmezése alapján előír, bár ez időbe és pénzbe kerülhet.

Más kérdés, hogy Brüsszel, amely a német hatóságoknál sokkal kritikusabban viszonyul az Északi Áramlat 2-höz, elégedett lesz-e ezzel. Könnyen lehet, hogy csak az Európai Bíróság teremt világos helyzetet egy ítélettel, amelyre akár éveket kell majd várni - fejtette ki a német lap.

Mint írták, a szétválasztás a német hatósági értelmezés alapján nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Gazpromnak el kell adnia a vezetéket. Meglehet, hogy elegendő egy átszervezés a vállalatcsoporton belül. A harmadik felek hozzáférését pedig az úgynevezett virtuális betáplálással lehetne biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a gáz egy részét a vezeték egy bizonyos pontján egy orosz társaságtól átruházzák egy európai társaságra, és így máris teljesül a hozzáférés követelménye.

Kiemelték, hogy a Bundesnetzagentur eljárását nagy figyelemmel kísérik az Európai Bizottság mellett a beruházást ugyancsak élesen bíráló washingtoni kormányzatnál is.

Az ügyvezető német szövetségi kormány nem utasítja el a beruházást. Ezt jelzi a gazdasági minisztérium szóvivőjének keddi nyilatkozata is, amely szerint a tárca vezetője, Peter Altmaier helyesnek tartja a hatóság döntését és úgy véli, hogy a nyitott társasági jogi kérdéseket mielőbb rendezni kell. Ugyanakkor az ügy nem érinti a minisztérium értékelését, miszerint a tanúsítvány kiadása - azaz a vezeték üzembe helyezése - nem fenyegetné Németország és az EU gázellátásának biztonságát.

Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok mellett Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha üzembe helyeznék az új vezetékpárt. A többi között attól tartanak, hogy Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban.

Az évi 55 milliárd köbméter - a már meglévő vezetékpárral azonos - szállítási kapacitású vezetékpár révén Oroszország elvileg kiiktathatja Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelheti az Európának szánt gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.