Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Mark Rutte holland miniszterelnök a nemzethez intézett beszéde közben Hágában 2020. december 14-én. Rutte bejelentette, hogy Hollandiában a koronavírus-járvány elleni védekezésül egy hónapra bezárnak az iskolák, színházak és a múzeumok.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Bart Maat

Negyedik hullám: a holland kormány is bekeményít

Újra kötelezővé teszi nyilvános helyen a maszkviselést és bővíti a csak Covid-igazolással látogatható helyek körét a holland kormány. Hollandiában szeptember végén oldották fel a korábbi korlátozásokat, de azóta megugrott a megbetegedések száma.

Mark Rutte holland miniszterelnök kedd este televízión közvetített sajtóértekezleten jelentette be az újabb szigorításokat. A maszkviselés egyebek között üzletekben, „és más nyilvános helyeken” lesz kötelező,

míg péntektől csak Covid-oltás vagy közelmúltban született negatív Covid-teszt igazolása mellett lesznek látogathatók egyebek között múzeumok, fitneszklubok, kültéri vendéglátóipari teraszok.

Rutte egyúttal felszólított mindenkit – akár beoltott, akár nem -, hogy következetesen tartsák be a higiéniai szabályokat, és aki csak teheti, dolgozzon otthonról.

A kormány jövő héten további döntéseket készül majd hozni, nem kizárva, hogy a munkába járást is Covid-igazoláshoz köthetik.

A bejelentés előzménye, hogy a holland kormány szeptember 25-én feloldotta a korábbi járványügyi korlátozásokat, majd az ezt követő egy hónap során látványosan megugrott (39 százalékkal nőtt) az új megbetegedések száma, a kórházakban pedig 31 százalékkal több Covid-beteget vettek fel, mint egy héttel korábban.

Összességében, a holland járványügyi hatóság keddi jelentése szerint, egy hét alatt 300 fölé ment a 100 ezer lakosra jutó új fertőzöttség.

A járvány ilyen terjedését utoljára júliusban, majd azt megelőzően 2020 decemberében regisztrálták Hollandiában.

Az országban 84 százalékos a teljes beoltottság, és a friss fertőzések többsége a be nem oltottak köréből került ki.

A maszkviselés visszahozása amúgy nem csak Hollandiában jött elő ismét. Szintén keddi bejelentés, hogy a brit egészségügyi hatóságok arra kérték a brit parlamenti képviselőket és a Lordok Háza (Felsőház) tagjait, hogy az üléseken és találkozókon maszkban vegyenek részt.

A maszkhasználatot már múlt héten kötelezővé tették a brit parlament munkatársai számára, de parlamenti képviselők – nem állva munkahelyi viszonyban – nem kötelezhetők, csupán kérhetők erre.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×