David Sassoli az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok vezetőinek a szlovéniai Kranj melletti Brdo Kongresszusi Központban zajló csúcstalálkozója kapcsán hangsúlyozta: minden eddiginél nagyobb szükség van a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának előmozdítására.

"Itt az ideje, hogy a késedelmet szenvedett uniós integráció haladását gátló akadályokat az EU-tagállamok és az értinett országok vezetői leküzdjék" - fogalmazott.

Bármilyen további késedelem azzal a kockázattal jár, hogy más hatalmak, akik befolyást akarnak szerezni a régióban, lépéselőnyhöz jutnak

- figyelmeztetett. Az Európai Parlament készen áll arra, hogy segítsen új lendületet adni az EU Nyugat-Balkánon tervezett bővítésének, az érintett országok reformfolyamatainak előrehaladásától és ambíciójától függően - közölte.

Az EP-elnök leszögezte: a bővítési folyamatnak továbbra is a csatlakozási kritériumok teljesítésén kell alapulnia. A nyugat-balkáni országoknak végre kell hajtaniuk a szükséges reformokat, és biztosítaniuk a sajtó és a véleménynyilvánítás demokráciában kulcsfontosságú szabadságát. El kell ismerniük a párbeszéd és a közös megoldásokra épülő jövő fontosságát, ahogy elengedhetetlen a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok folyamatos ápolása is. Az Európai Unió alapját jelentő értékeknek és elveknek továbbra is középpontban kell állniuk, csak ez biztosíthat előrehaladást az uniós csatlakozás felé vezető úton - mondta.

"Az integráció új lendülete csak pozitív hatással lehet a régióra, és hozzájárulhat a demokratikus átalakulásához és a jószomszédi kapcsolatok erősödéséhez. Egy békés, stabil és virágzó kontinens minden európai számára óriási előnyökkel jár" - tette hozzá az EP elnöke.

Az Európai Tanács 2019 októberében tartott csúcsértekezletén francia javaslatra megakadályozta a csatlakozási tárgyalások elindítását Észak-Macedóniával és Albániával.

Az európai integráció érdekében Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal már zajlanak a csatlakozási tárgyalások. Albánia és Észak-Macedónia tagjelölt ország, esetükben az EU európai ügyekkel foglalkozó tanácsa tavaly márciusban jutott politikai megállapodásra arról, hogy a feltételek teljesítése mellett meg lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelölt.

Az Európai Bizottság tavaly a bővítési folyamat reformjáról szóló előterjesztést mutatott be azzal a céllal, hogy bizalmat teremtsen mindkét fél számára, valamint azért, hogy felgyorsítsa a csatlakozási folyamatokat és hiteles kilátásokat teremtsen az érintett országok számára.