Jordanka Minekova 35 éve kórházi dolgozó, jelenleg egy oltópont vezetője Bulgáriában. "Minden nap nyitva vagyunk, de alig akad, aki beoltatná magát" - mondta el az AP-nek. Kraszimira Nyikolova, egy 52 éves éttermi dolgozó, aki nem vette fel a vakcinát és nem is tervezi azt, egyike azoknak, akik inkább elkerülik az oltópontokat. "Nem hiszek abban, hogy az oltások működnének. A kórházak tele vannak olyanokkal, akik be vannak oltva. Már túlestem a koronavíruson, nem tartom olyan veszélyesnek, vannak más egészségi problémáim, ha akkora gondot jelentet a koronavírus, már most sem élnék" - fogalmazott.

Szibila Marinova, Veliko Tarnovo város intenzív osztályának vezetője azonban másként látja a teljes képet. Az osztályon tíz ágy van, jelenleg is mindegyik foglalt, és egyik beteg sem oltott.

Oltás lenne, ha kérnék

Bulgáriában a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen oltása is elérhető. Ennek ellenére is 19 ezer fölött van már a vírus halálos áldozatainak száma, a halálozási arány harmadik helyre teszi az országot az európai rangsorban Franciaország és Magyarország mögött. A múlt héten átlagosan 41 ember halt meg naponta. A feladatát be nem töltő immunizációs program most a kórházakra helyez extra nyomást.

Válaszképp a kormány korlátozó intézkedéseket vezetett be:

a kávézóknak és az éttermeknek 11 órakor be kell zárniuk minden este, egy asztalhoz hat ember ülhet le legfeljebb. A klubokat bezárták, a színházak és a mozik félházzal működhetnek. A sportstadionok 30 százalékos kapacitással üzemelhetnek.

Sztojcso Katszarov egészségügyi miniszter szerint az alacsony átoltottság rákényszeríti a kabinetet ezekre az intézkedésekre.

Egy másik megszólaló, a 71 éves Zselajko Marinov sem tervez oltatni: úgy gondolja, jó egészségi állapotban van és immunrendszere megvédeni majd, ha kell. A tévéből és a Facebookról tájékozódik, és azt mondja, akkor oltatja majd be magát, ha bizonyos jogokat és szabadságokat, például az utazás lehetőségét elveszik tőle.

Sok komponense van a kudarcnak

Marija Sarkova közegészségügyi szakértő szerint az alacsony átoltottság a lakosságnak a hivatalos intézményekbe vetett alacsony bizalma, az oltásokkal kapcsolatos álhírek, a politikai instabilitás és a gyenge nemzeti oltási kampány eredménye.

"Bulgáriában az általános egészségügyi műveltség nem túl magas szintű. Sokan inkább az összeesküvés-elméleteknek és az álhíreknek hisznek"

- mondta az AFP-nek.

Bulgáriában csak a kötelező védőoltások - például a kanyaró, a mumpsz és a rubeola - átoltottsága magas. Sarkova szerint részben a kormány oltási programját kell hibáztatni a mostani gyenge eredményért is.

"Nem dolgoztak ki semmilyen stratégiát arra vonatkozóan, hogy miként küzdjenek az oltásokkal kapcsolatos bizonytalanság ellen. Nem volt valódi tájékoztató kampány az oltóanyagokkal kapcsolatban. Az egészségügyi minisztérium főleg a minisztérium honlapján található hirdetésekre hagyatkozik, de nem hiszem, hogy bárki is meglátogatná az oldalt és elolvasná azt. A legjobb politika az olyan tétova országok és lakosság számára, mint a miénk, az oltás kötelezővé tétele" - mondta Sarkova, aki megdöbbentőnek tartja, hogy az országos tévécsatornák gyakran hívnak oltásszkeptikus orvosokat a műsoraikba.

Kevesen bíznak

Hriska Zsejazkova, egy 67 éves katonatiszt a tengerparti Burgaszból azt mondja, hogy bizalmatlan a vakcinákkal szemben, mert gyorsan fejlesztették ki azokat.

"Úgy gondolom, hogy a szervezetem jól bírná azt is, ha elkapnám a vírust. Az internetről tájékozódom, de elolvasom a virológusok véleményét is" - nyilatkozta, bár hozzátette, beoltatná magát talán, ha a hatóságok szigorúbb korlátozásokat vezetnének be az oltatlan emberekre.

A Veliko Tarnovo kórházban a falakon gyerekek által készített, oltáspárti rajzok lógnak.

"Ti vagytok a mi szuperhőseink"

- áll az egyiken, de Minekova nővér nem bizakodó.

"Úgy érzem, már túl késő. Elszalasztottuk a megfelelő pillanatot. Nem látok módot arra, hogy ezt a helyzetet megoldjuk" - mondja.