eur:
395.85
usd:
367.36
bux:
65292.92
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottságnak az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának, az Ecofinnek a videokonferencia keretében tartott ülése utáni sajtóértekezleten Brüsszelben 2020. december 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq

Helyreállítási program: szeptember végéig kért haladékot Brüsszel a magyar kormánytól

További két hónapos hosszabbítást kért az Európai Bizottság a közösségi helyreállítási alap igénybevételéhez elvárt magyar nemzeti reformprogram értékeléséhez. A módosításhoz a magyar kormány beleegyezése is szükséges.

Emlékezetes, hogy bár a Magyarország elsők között adta le nemzeti pénzfelhasználási tervét – ami után az Európai Bizottságnak formálisan két hónap állt rendelkezésére a kapott anyag kiértékeléséhez –, a jóváhagyás azonban késett, és egyre-másra további, a magyarnál később beterjesztő országok végeztek hamarabb a brüsszeli elbírálásoknál.

Tény, hogy a magyar pénzfelhasználás kapcsán volt egy jelentős módosítás a tervben, midőn tavasszal a kormány úgy döntött, hogy az országnak elérhető teljes keretből most csak a 7,2 milliárd eurónyi térítésmentes támogatásra tart igény, a hosszú távú, könnyített feltételű közösségi hitelkerettel egyelőre nem kíván élni.

Ez a korábbi tervezet átalakítását tette szükségessé, lévén a mindenkitől elvárt paramétereknek – például a gazdaság zöldítésére és a digitalizációra fordítandó kötelező hányadnak – a kisebb keretösszegen belül is arányosan, programtípusra lebontva meg kellett jelennie. Május elejére azonban a magyar fél ezt is teljesítette, ami után az Európai Bizottságnak elvben július 12-ig állt rendelkezésére idő a kapott anyagok kiértékelésére.

A brüsszeli jóváhagyás azonban késett, és mint kitűnt, immár

egyre kevésbé a pénzköltés szakmai céljai miatt, és mindinkább annak ellenőrizhetősége és számonkérhetősége kapcsán.

A bizottság további érdemi biztosítékokat kért a magyar kormánytól a helyreállítási pénzek visszaélesmentes elköltésére és ennek ellenőrzésére. Mint kitűnt, e biztosítékok egy részének való megfelelés alkalmasint mélyreható változtatásokat is igényelne egyebek között a magyar igazságügyi rendszer közpénzek kezelésével foglalkozó részénél.

Mindez elhúzodó egyeztetésre vezetett Brüsszel és Budapest között, és miközben július 26-ig végül 16 tagország nemzeti programját mind a bizottság, mind pedig a tagállami pénzügyminiszteri tanács már el tudta fogadni, a magyar (és mellesleg a lengyel) program a fenti igények miatt egyelőre nem tudott eljutni ebbe a szakaszba.

Sokáig nem volt világos, hogy az értékelési határidő lejárta után milyen státust ölt majd a magyar tervezet az elfogadási folyamatban. Ezt tette egyértelműbbé Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök hétfői nyilatkozata, amelyben a lett biztos jelezte, hogy

a bizottság július végétől újabb két hónappal, de facto szeptember végéig meg kívánja hosszabbítani a magyar pénzfelhasználási körülmények pontos mérlegelését.

A 750 milliárd eurós közösségi helyreállítási alap kapcsán elfogadott végrehajtási szabályozás szerint az értékelési határidő hosszabbításáról a bizottság és az érintett tagország közösen dönt, ennyiből az időpont-módosítás brüsszeli szándéka még a magyar kormány egyetértésével is kell hogy találkozzon.

Ennek híján elvben két út maradhat nyitva: vagy az Európai Bizottság mutat fel olyan nyomós okot, amely lehetetlenné tette számára a magyar nemzeti program adott formában és határidőre történő elfogadását, vagy (és) a magyar kormány kezdeményez eljárást az Európai Bíróságnál a bizottsági kötelezettség nem teljesítése miatt.

Amíg ez tisztázódik, Dombrovskis még egy fontos megjegyzést tett a nemzeti programok közösségi finanszírozása kapcsán. Utalással a magyar kormány azon szándékára, hogy a nemzeti helyreállítási program vonatkozó részeit akkor is elindítják, ha ennek közösségi pénzügyi fedezete egyelőre nem áll rendelkezésre – aminek híján voltaképpen tagállami előfinanszírozás indul –, a lett bizottsági alelnök fontosnak érezte emlékeztetni, ahhoz, hogy pontosan mi finanszírozható végül a közösségi helyreállítási alapból, fontos előfeltétel, hogy álljon emögött egy minden érintett által elfogadott hivatalos munkaprogram.

Amiből – bár ezt így nem mondta ki – közvetve az derült ki, hogy ha a munkaterv nem kerül elfogadásra, vagy annak egyes részei megkérdőjeleződnek, akkor a vonatkozó részekkel kapcsolatos nemzetállami kormányzati előfinanszírozás közvetlen közösségi megtérítése sem tekinthető biztosítottnak.

Címlapról ajánljuk
Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát
Jelentés

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×