Infostart.hu
eur:
385.64
usd:
328.75
bux:
120277.18
2026. január 21. szerda Ágnes
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond Brüsszelben 2020. október 14-én. A Bizottság elnöke az új Európai Bauhaus nevű programról beszélt, melynek célja az épületek felújítása, ugyanakkor az energiaköltségek és a kibocsátás csökkentése.
Nyitókép: MTI/Reuters/AP/Yves Herman

Így néz ki a közös vakcinabeszerzés értékelése brüsszeli szemüvegen át

Követett el hibákat a Bizottság az oltások beszerzésekor, amiből tanulni kell, de az is biztos, hogy a központi beszerzés nélkül az uniót szétverő dulakodás alakulhatott volna ki a tagországok között – érvelt az EP-vitában a Bizottság elnöke.

Az EP-képviselők többségét kitevő jobb- és baloldali középpártok vezetői egyöntetűen kiálltak az oltóanyagok közösségi beszerzésének helyessége mellett, és igyekezték ennek fényében értékelni az Európai Bizottság eddigi munkáját is. Nem titkolták ugyanakkor rosszallásukat az összességében lassú oltási tempó miatt, miként ez utóbb visszaköszönt több képviselői felszólalásban is.

Az EP szerdai plenárisán Ursula von der Leyen megismételte előző heti parlamenti szakbizottsági kijelentését, és részint magára vállalta a felelősséget egy esetleges északír vakcinaeladási tilalom kapcsán felmerült – majd utóbb néhány órán belül ejtett – bizottsági elképzelés miatt, részint elismerte, hogy az oltóanyagok beszerzése és terjesztése kapcsán a Bizottság is elkövetett komoly hibákat.

Mint fogalmazott, a szerződések kitárgyalásakor túlságosan is a fejlesztésre, a gyógyszerek mielőbb megszületésére, az árra és a megbízhatóságra összpontosítottak, és úgymond

„túl optimisták” voltak a mindezek előállításához szükséges gyártási kapacitások meglétét illetően.

Hiba volt feltétel nélkül bízni abban is, hogy a gyártók időre valóban szállítani is fogják a lekötött mennyiséget, és tagadhatatlan, hogy a nemzetközi átlagot lassabb az oltóanyagok uniós jóváhagyása is - tette hozzá.

Mindezekre azonban szerint akad mentség is. Ami a lassú jóváhagyást illeti, ma is meggyőződése, hogy

helyes döntés volt kizárni a gyorsított eljárást egy olyan, eddig nem alkalmazott gyógyszer esetében, ami „biológiailag aktív anyagot juttat egészséges emberek” százmillióinak szervezetébe

– jelentette ki, úgy vélve, hogy „itt egyszerűen nem lehetett kompromisszumnak helye”.

A kapacitások biztosításának és a lekötött mennyiség biztos szállításának szerződéses garanciái viszont lehettek volna erősebbek, és ez kétségtelenül fontos tanulság a jövőre nézve - mondta a Bizottság német elnöke. A brüsszeli Politico ennek kapcsán idézett olyan belga jogi szakértőt, aki az AstraZeneca esetében látta az európai uniós és a brit szerződések szövegét, és aki az utóbbit úgy jellemezte, mint egy „agresszív követelést” – például a brit földön készülő termékek elsőbbségének a kikötésére -, szemben az EU-szerződéssel, ami inkább irányelv-szerű jogszabályra emlékeztetett (kiterjed mindenre, de csak mérsékelten van foga is).

Az ügyben azonban Von der Leyen szerint egy pillanatig nem lehet kétséges, hogy csakis a vakcina-beszerzés közösségi kezelése tekinthető az egyedüli megoldásnak. Úgymond,

elképzelni is szörnyű lett volna egy olyan helyzet, amelyben minden tagország maga intézi a beszerzést, és amelyben tényleges a nagy tőkeerejű országok mindenkit félrelökdösve uralták volna a piacot,

mindenki egymás ellen intrikált volna, ami végső soron magát a közösséget is teljesen szétzilálhatta volna, (miközben a gyártók folyamatos versenyeztetéssel egyre magasabbra srófolták volna az árakat).

Ez utóbbi érvelést láthatóan az európai képviselők többsége is elfogadta. Mint a néppárti frakcióvezető Manfred Weber fogalmazott, az EU láthatóan követett el hibákat, de az alapkérdésben a helyes irányban döntött. A szocialisták vezetője, a spanyol Iratxe García Pérez is arra tette a hangsúlyt, hogy az EU-nak frakciója megítélése szerint „sem volt más választása”. Ami pedig a bírálatokat illeti, „ezekre szükség van, de csak ha konstruktívak”. Hasonló szellemben értékelte a helyzetet a román Dacian Ciolos, a liberálisok vezérszónoka is.

Ennek ellenére akadtak türelmetlenebb hangok is. Beata Szydlo, a konzervatívok soraiban ülő korábbi lengyel kormányfő például arra panaszkodott, hogy

„szavakkal és üres ígéretekkel” nem lehet messze jutni,

a francia szélsőbaloldali Manon Aubry pedig úgy vélte, hogy az uniós szerződések igazából a multinacionális gyógyszergyártó óriások érdekeit szolgálták.

A Bizottság egyébként eddig összesen 2,3 milliárd vakcina-adagot rendelt meg, amelyek kapcsán a jövőre nézve Von der Leyen jelezte, hogy közösségi szinten komoly koordinálás folyik olyan

addicionális gyártókapacitások kifejlesztésére,

amelyek a meglévő oltások készítésébe tudnának beszállni. Emellett pedig újszerű megoldást készülnek bevezetni a jóváhagyási eljárás gyorsítására, midőn tesztelésére képes klinikák hálózatának bevonásával juttatnák hamarabb fontos adatokhoz a felügyelő hatóságot döntése meghozatalához.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Évekre jegelhették Ursula von der Leyen eddigi legnagyobb húzását

Évekre jegelhették Ursula von der Leyen eddigi legnagyobb húzását

Ugyan nemrég a tagállamokat tömörítő Európai Tanácson sikeresen megszavazták az EU-t Dél-Amerikával összekötő Mercosur-megállapodást, az együttműködést ellenző országok közül többen jelezték, hogy a Parlament berkein belül fogják folytatni az „ellenállást”. Az elsősorban szélsőbalról és jobbról ellenzett partnerség persze más pártcsaládokat is megosztott a saját tagállamuk vélt vagy valós érdekei miatt, így hajszállal ugyan, de jelentős időre elkaszálták a szabadkereskedelmi egyezmény hivatalos ratifikációját. Mindez azonban közel sem biztos, hogy megállítja az alku előrehaladását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×