eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond Brüsszelben 2020. október 14-én. A Bizottság elnöke az új Európai Bauhaus nevű programról beszélt, melynek célja az épületek felújítása, ugyanakkor az energiaköltségek és a kibocsátás csökkentése.
Nyitókép: MTI/Reuters/AP/Yves Herman

Így néz ki a közös vakcinabeszerzés értékelése brüsszeli szemüvegen át

Követett el hibákat a Bizottság az oltások beszerzésekor, amiből tanulni kell, de az is biztos, hogy a központi beszerzés nélkül az uniót szétverő dulakodás alakulhatott volna ki a tagországok között – érvelt az EP-vitában a Bizottság elnöke.

Az EP-képviselők többségét kitevő jobb- és baloldali középpártok vezetői egyöntetűen kiálltak az oltóanyagok közösségi beszerzésének helyessége mellett, és igyekezték ennek fényében értékelni az Európai Bizottság eddigi munkáját is. Nem titkolták ugyanakkor rosszallásukat az összességében lassú oltási tempó miatt, miként ez utóbb visszaköszönt több képviselői felszólalásban is.

Az EP szerdai plenárisán Ursula von der Leyen megismételte előző heti parlamenti szakbizottsági kijelentését, és részint magára vállalta a felelősséget egy esetleges északír vakcinaeladási tilalom kapcsán felmerült – majd utóbb néhány órán belül ejtett – bizottsági elképzelés miatt, részint elismerte, hogy az oltóanyagok beszerzése és terjesztése kapcsán a Bizottság is elkövetett komoly hibákat.

Mint fogalmazott, a szerződések kitárgyalásakor túlságosan is a fejlesztésre, a gyógyszerek mielőbb megszületésére, az árra és a megbízhatóságra összpontosítottak, és úgymond

„túl optimisták” voltak a mindezek előállításához szükséges gyártási kapacitások meglétét illetően.

Hiba volt feltétel nélkül bízni abban is, hogy a gyártók időre valóban szállítani is fogják a lekötött mennyiséget, és tagadhatatlan, hogy a nemzetközi átlagot lassabb az oltóanyagok uniós jóváhagyása is - tette hozzá.

Mindezekre azonban szerint akad mentség is. Ami a lassú jóváhagyást illeti, ma is meggyőződése, hogy

helyes döntés volt kizárni a gyorsított eljárást egy olyan, eddig nem alkalmazott gyógyszer esetében, ami „biológiailag aktív anyagot juttat egészséges emberek” százmillióinak szervezetébe

– jelentette ki, úgy vélve, hogy „itt egyszerűen nem lehetett kompromisszumnak helye”.

A kapacitások biztosításának és a lekötött mennyiség biztos szállításának szerződéses garanciái viszont lehettek volna erősebbek, és ez kétségtelenül fontos tanulság a jövőre nézve - mondta a Bizottság német elnöke. A brüsszeli Politico ennek kapcsán idézett olyan belga jogi szakértőt, aki az AstraZeneca esetében látta az európai uniós és a brit szerződések szövegét, és aki az utóbbit úgy jellemezte, mint egy „agresszív követelést” – például a brit földön készülő termékek elsőbbségének a kikötésére -, szemben az EU-szerződéssel, ami inkább irányelv-szerű jogszabályra emlékeztetett (kiterjed mindenre, de csak mérsékelten van foga is).

Az ügyben azonban Von der Leyen szerint egy pillanatig nem lehet kétséges, hogy csakis a vakcina-beszerzés közösségi kezelése tekinthető az egyedüli megoldásnak. Úgymond,

elképzelni is szörnyű lett volna egy olyan helyzet, amelyben minden tagország maga intézi a beszerzést, és amelyben tényleges a nagy tőkeerejű országok mindenkit félrelökdösve uralták volna a piacot,

mindenki egymás ellen intrikált volna, ami végső soron magát a közösséget is teljesen szétzilálhatta volna, (miközben a gyártók folyamatos versenyeztetéssel egyre magasabbra srófolták volna az árakat).

Ez utóbbi érvelést láthatóan az európai képviselők többsége is elfogadta. Mint a néppárti frakcióvezető Manfred Weber fogalmazott, az EU láthatóan követett el hibákat, de az alapkérdésben a helyes irányban döntött. A szocialisták vezetője, a spanyol Iratxe García Pérez is arra tette a hangsúlyt, hogy az EU-nak frakciója megítélése szerint „sem volt más választása”. Ami pedig a bírálatokat illeti, „ezekre szükség van, de csak ha konstruktívak”. Hasonló szellemben értékelte a helyzetet a román Dacian Ciolos, a liberálisok vezérszónoka is.

Ennek ellenére akadtak türelmetlenebb hangok is. Beata Szydlo, a konzervatívok soraiban ülő korábbi lengyel kormányfő például arra panaszkodott, hogy

„szavakkal és üres ígéretekkel” nem lehet messze jutni,

a francia szélsőbaloldali Manon Aubry pedig úgy vélte, hogy az uniós szerződések igazából a multinacionális gyógyszergyártó óriások érdekeit szolgálták.

A Bizottság egyébként eddig összesen 2,3 milliárd vakcina-adagot rendelt meg, amelyek kapcsán a jövőre nézve Von der Leyen jelezte, hogy közösségi szinten komoly koordinálás folyik olyan

addicionális gyártókapacitások kifejlesztésére,

amelyek a meglévő oltások készítésébe tudnának beszállni. Emellett pedig újszerű megoldást készülnek bevezetni a jóváhagyási eljárás gyorsítására, midőn tesztelésére képes klinikák hálózatának bevonásával juttatnák hamarabb fontos adatokhoz a felügyelő hatóságot döntése meghozatalához.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×