eur:
411.26
usd:
393.02
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Unió zászlaja tükröződik az Európai Bizottság épületének ablakain Brüsszelben 2020. december 19-én. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó - vagyis nem egészen két hét múlva lejáró - átmeneti időszak kezdődött el azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mindeddig azonban nem sikerült megállapodást elérni.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Brüsszeli bólintás: már az év végéig megengedett az állami támogatás

Június vége helyett december 31-ig szabad a pálya a járványra válaszul engedélyezett tagországi állami támogatásokban, sőt, a lehetséges felső határokat is megemelték.

A járvány európai terjedésére válaszul tavaly március 19-én döntött úgy az Európai Bizottság, hogy meghatározott körülmények között, konkrét határidőig lehetővé teszi az uniós belső piacon amúgy tiltott – illetve eseti alapon brüsszeli jóváhagyáshoz kötött – állami támogatások folyósítását.

Az intézkedés célja már ekkor az volt, hogy a járványban és a járvány miatt gazdasági károkat szenvedő cégeknek a tagországok kormányai kivételes jelleggel pénzügyi mentőövet dobhassanak.

A tavalyi intézkedés még 2021. június 30-i határidővel számolt – cégek lehetséges feltőkésítésénél szeptember 30. volt a végdátum –, de a járvány újabb hullámainak megjelenésével szükségessé vált a kivételes eszközök alkalmazásának folytatása, amihez új határidőül ezúttal 2021. december 31-ét jelölték meg.

Az Európai Bizottság emellett kibővítette a keretrendszer paramétereit is, így

megemelte a felső összeghatárokat, és a jövő év végéig lehetővé tette azt is, hogy a tagállamok egyes visszafizetendő eszközöket közvetlen támogatásokká alakítsanak.

Mostantól egyebek mellett átlagosan kétszeresükre növekednek a vállalatonként folyósítható összeghatárok: míg tavaly például a primőr szektorra szakosodott agrártevékenységnél 100 ezer euró volt a cégenként adható felső határ, mostantól 225 ezerre növekszik. Egyes, további gazdasági ágazatokban a vállalatonként adható pénzügyi támogatás elérheti az 1,8 millió eurót is (tavaly náluk még 800 ezer euró volt a plafon).

Azoknak a cégeknek, amelyeket különösen erősen sújtott a válság, és 2019 hasonló időszakához képest legalább 30 százalékos jövedelemkiesést szenvedtek el a járvány miatt, a tagállami költségvetés hozzájárulhat azon állandó kiadások finanszírozásához, amelyeket a járvány idején keletkező bevételekből már nem tudtak kezelni. Ennek mértéke cégenként maximum 10 millió euró lehet (ez egyébként az egyik legnagyobb arányú bővítés a bizottság által engedélyezett mozgástérben: az eddigi határ 3 millió euró volt).

Ami a visszafizetendő korábbi eszközök és térítési kötelezettséggel adott források állami támogatássá alakítását illeti, az összeghatár az egyes szektoroknál lényegében megegyezik a cégeknek adható közvetlen támogatás lehetséges mértékével.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×