Infostart.hu
eur:
365
usd:
331.47
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön
Az Európai Unió zászlaja tükröződik az Európai Bizottság épületének ablakain Brüsszelben 2020. december 19-én. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó - vagyis nem egészen két hét múlva lejáró - átmeneti időszak kezdődött el azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mindeddig azonban nem sikerült megállapodást elérni.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Brüsszeli bólintás: már az év végéig megengedett az állami támogatás

Június vége helyett december 31-ig szabad a pálya a járványra válaszul engedélyezett tagországi állami támogatásokban, sőt, a lehetséges felső határokat is megemelték.

A járvány európai terjedésére válaszul tavaly március 19-én döntött úgy az Európai Bizottság, hogy meghatározott körülmények között, konkrét határidőig lehetővé teszi az uniós belső piacon amúgy tiltott – illetve eseti alapon brüsszeli jóváhagyáshoz kötött – állami támogatások folyósítását.

Az intézkedés célja már ekkor az volt, hogy a járványban és a járvány miatt gazdasági károkat szenvedő cégeknek a tagországok kormányai kivételes jelleggel pénzügyi mentőövet dobhassanak.

A tavalyi intézkedés még 2021. június 30-i határidővel számolt – cégek lehetséges feltőkésítésénél szeptember 30. volt a végdátum –, de a járvány újabb hullámainak megjelenésével szükségessé vált a kivételes eszközök alkalmazásának folytatása, amihez új határidőül ezúttal 2021. december 31-ét jelölték meg.

Az Európai Bizottság emellett kibővítette a keretrendszer paramétereit is, így

megemelte a felső összeghatárokat, és a jövő év végéig lehetővé tette azt is, hogy a tagállamok egyes visszafizetendő eszközöket közvetlen támogatásokká alakítsanak.

Mostantól egyebek mellett átlagosan kétszeresükre növekednek a vállalatonként folyósítható összeghatárok: míg tavaly például a primőr szektorra szakosodott agrártevékenységnél 100 ezer euró volt a cégenként adható felső határ, mostantól 225 ezerre növekszik. Egyes, további gazdasági ágazatokban a vállalatonként adható pénzügyi támogatás elérheti az 1,8 millió eurót is (tavaly náluk még 800 ezer euró volt a plafon).

Azoknak a cégeknek, amelyeket különösen erősen sújtott a válság, és 2019 hasonló időszakához képest legalább 30 százalékos jövedelemkiesést szenvedtek el a járvány miatt, a tagállami költségvetés hozzájárulhat azon állandó kiadások finanszírozásához, amelyeket a járvány idején keletkező bevételekből már nem tudtak kezelni. Ennek mértéke cégenként maximum 10 millió euró lehet (ez egyébként az egyik legnagyobb arányú bővítés a bizottság által engedélyezett mozgástérben: az eddigi határ 3 millió euró volt).

Ami a visszafizetendő korábbi eszközök és térítési kötelezettséggel adott források állami támogatássá alakítását illeti, az összeghatár az egyes szektoroknál lényegében megegyezik a cégeknek adható közvetlen támogatás lehetséges mértékével.

Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Seszták Miklós-ügy: az NVVH tudta, hova kell menni az elásott pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Vasárnap délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem - közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere. Szobjanyin szerint a pilóta nélküli repülőszerkezetek nagy részét a fővárostól messze, 191-et pedig Moszkva közelében semlegesítettek. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×