Az Európai Bizottság magyarázatot kér a Pfizer gyógyszeripari vállalattól a koronavírus elleni vakcinák az Európai Unió országaiba tervezett jövő heti szállításának késedelmével kapcsolatban – közölte Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője. A szóvivő arról is beszélt, hogy az Európai Unió oltási stratégiája nem terjed ki az orosz fejlesztésű Szputnyik V vakcinára, ezért annak beszerzéséről a tagállamok szabadon tárgyalhatnak.

Stefan De Keersmaecker elmondta:

az uniós bizottság "pontosítást fog kérni" a vállalattól a vakcinaszállítmányok e heti késedelmét követő újabb bejelentett késésével kapcsolatban.

Kijelentette: az a legfontosabb, hogy a szerződésekben lekötött szállítások megtörténjenek, és az oltóanyagok minél hamarabb a tagországokban kerüljenek.

Erik Mamer, az uniós bizottság vezető szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta, a gyógyszergyártók is kihívásokkal néznek szembe, ugyanakkor meg kell győződni arról, hogy tiszteletben tartják-e szerződéses kötelezettségvállalásaikat. Párbeszédet kell folytatni velük annak megállapítására, hogy az általuk azonosított problémák indokoltak-e vagy sem az oltóanyagok szállításának késedelmét.

Stefan De Keersmaecker arra emlékezetetett, hogy a bizottság és a tagállamok közötti megállapodás szerint azokkal a vakcinagyártókkal, amelyekkel az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat, vagy már megegyezett oltóanyagszállításról, a tagállamok külön nem tárgyalhatnak. Ez azt is jelenti, hogy a tagállamoknak lehetősége van arra, hogy olyan fejlesztővel tárgyaljanak, vagy szerezzenek be tőlük oltóanyagokat, amelyek nem szerepelnek az uniós vakcinastratégiában.

Kiemelte:

az Európai Unió oltási stratégiája nem terjed ki az orosz fejlesztésű Szputnyik V vakcinára, az AstraZeneca vállalat vakcinájára azonban igen.

Szavai szerint ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban az oltóanyagok eljuttatása a tagországokhoz az uniós bizottság előzetes vételi megállapodásán alapul.

"Ez egy közös projekt, ezért is nagyon fontos, hogy ne legyenek párhuzamos tárgyalások vagy kétoldalú megállapodások az oltásról" – fogalmazott.

De Keersmaecker arról is beszélt, hogy

az Európai Bizottságnak nincs tudomása az AstraZeneca vállalat által fejlesztett oltóanyag használatának magyarországi engedélyezéséről sem a magyar hatóságok, sem pedig az ország illetékes egészségügyi hatósága részéről.

Mint emlékeztetett, az AstraZeneca oltóanyaga szerepel az uniós vakcinaportfólióban, ezért uniós alkalmazásához az Európai Gyógyszerügynökség pozitív ajánlása szükséges. Mindaddig használata Európában nem lehetséges – mondta. Az AstraZeneca vakcinájának használatára esetlegesen kiadott sürgősségi engedély nem jelenti azt, hogy a vakcina terjeszthető lenne. A céggel kötött bizottsági előzetes vételi megállapodás az oltóanyag forgalmazását összekapcsolja az Európai Gyógyszerügynökség pozitív ajánlásával. A vállalat vakcinájának tényleges elosztása csak a biztonsági és a megfelelő ellenőrzési követelmények megléte esetén történhet meg – közölte.

Azon oltások beszerzéséről tehát, amelyekre nem terjed ki az uniós oltási stratégia, mint például a Szputnyik, a tagállamok szabadon tárgyalhatnak. Az is rajtuk múlik, hogyan kezelik az ilyen oltások engedélyezését vagy használatát. Lehetséges tehát a sürgősségi engedély megadása, de ilyen esetben minden felelősség az adott tagállamot terhel – tette hozzá a szóvivő.

Erik Mamer végezetül kiemelte: az uniós portfólióban nem szereplő gyógyszeripari vállatok kikérhetik az Európai Gyógyszerügynökség véleményét, hogy oltóanyagukat később az európai piacon értékesítsék.

Stefan De Keersmaecker január 12-én közölte, hogy az EMA előzetes tárgyalásokat folytat a Szputnyik V gyártójával, amely még nem döntött úgy, hogy kérelmet nyújt be a készítmény uniós alkalmazásának jóváhagyására. Az oroszországi oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) január 20-án tájékoztatott arról, hogy a Szputnyik V fejlesztői az oltóanyag európai bejegyzését kérték.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!