A kormány lemondását követően Rutte azt mondta, hogy botrány az egész politikai rendszer kudarca, és kiemelte, hogy a felelősség nemcsak őt, hanem az egész koalíciós kormányt terheli, így nem mond le arról, hogy továbbra is ő maradjon az ügyvivői kormány élén.

A holland parlament alsóházában tartott, az üggyel kapcsolatos vita folyamán a képviselőház tagjai azzal vádolták Ruttét, hogy megpróbál kibújni a felelősségvállalás alól, és kérdőre vonták az ügyvivő kormányfőt, hogy az évek során hogyan hagyhatta, hogy a dolgok idáig fajuljanak.

Rutte kijelentette:

közvetlen személyes felelőssége vitathatalan, és nem fog elmenekülni a számonkérés elől. Hozzátette azonban, hogy érintettsége 2019 nyarán kezdődött, amikor is kiderült mennyire komoly ügyről van szó.

Jesse Klaver, a zöldek vezetője szerint Rutte "nem csupán szemlélője, hanem főszereplője volt" a botránynak. Geert Wilders, a radikális jobboldali Szabadságpárt elnöke érthetetlennek nevezte, hogy Rutte nem lépett vissza az ügyvivői kormány vezetésétől, ahogy Lodewijk Asscher – aki szociális ügyekért felelős miniszter volt a visszaélések idején –, a Munkáspárt vezetője tette múlt csütörtökön.

"Rutte több tízezer ember életét tette tönkre, a választások után meg ugyanúgy folytatja politikáját, az almájával és biciklijével" – jelentette ki a kormányfőről kialakított imázsra célozva.

A szocialista-liberális 66-os Demokraták pártjának vezetője, Rob Jetten szerint az adóhatóságok visszaélései elsősorban kettős állampolgárságú holland állampolgárokra irányultak, mivel ezeket haszonélvezőket automatikusan gyanúsnak tekintettek.

Jetten rámutatott arra is, hogy Ruttét 2007-ben egy bíróság elítélte a faji megkülönböztetésre való buzdításért, illetve utalt arra is, hogy a kormányfő 2016-ban arra szólította fel a fiatal hollandiai törököket, hogy "húzzanak vissza" Törökországba.

Rutte vitatta azt a felvetést, miszerint kijelentései közvetlenül rasszizmust és diszkriminációt eredményeztek az adóhatóságoknál, és véleménye szerint kormánya lemondásával ő már magára vállalta a végső politikai felelősséget.

"A botrány foltot ejtett az eddigi miniszterelnöki karrieremen, de sok mindent jó is történt az elmúlt 10 évben Hollandia kifejezetten jól működik" – jelentette ki.

2012-től kezdődően több száz család került súlyos anyagi helyzetbe, miután a holland adóhatóság alaptalanul csalóként kezelte őket, és megvonta tőlük a gyermekgondozási támogatást, valamint számos esetben több ezer euró visszafizetésére kötelezte az érintetteket. Ez legtöbbször olyan családoknál fordult elő, ahol a szülőknek kettős állampolgársága volt. A nemzeti ombudsman és a holland parlament vizsgálóbizottságra is arra a következtetésre jutott, hogy az adóhatóság megsértette a jogállamiságot, figyelmen kívül hagyta a gyermekjogokat, és több családot lehetetlenített el anyagilag. Az adóhatóság visszaéléseinek áldozatává vált szülők egy csoportja múlt héten több magas rangú kormánytisztviselő ellen indított bírósági kereset, súlyos gondatlansággal és hivatali bűncselekménnyel vádolva őket. A helyi sajtóban adott nyilatkozataikban a szülők mentális zaklatásról, továbbá "etnikai alapú profilozásról" számoltak be.

A harmadik Rutte-kormány 2017 októbere óta volt hatalmon, koalícióban a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), a 66-os Demokraták (D66), és a Keresztény Unió (CU) pártokkal, egészen pénteki lemondásáig. Azóta Rutte vezetésével ügyvivői kormányt neveztek ki. A felmérések szerint a következő, márciusi választásokat is a Rutte vezette konzervatív-liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért nyeri meg.