Infostart.hu
eur:
388.24
usd:
335.1
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Az örmény parlament jereváni épületébe behatolt tüntetők berendezési tárgyakat rongálnak meg az ülésteremben 2020. november 10-én. A tüntetők az ellen tiltakoznak, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról. Azerbajdzsán és Örményország között régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét.
Nyitókép: MTI/AP/Dmitrij Loveckij

Így indulhat tiszta lappal Örményország

15 pontot tett asztalra az ország vezetője. Cél a stabilitás és a biztonság.

Tizenöt pontból álló ütemtervet dolgozott ki Örményország stabilitásának és biztonságának szavatolására Nikol Pasinján miniszterelnök, aki szerdán közölte azt is, hogy változtatásokat kezdeményez a kormány összetételében.

Facebook oldalára feltett üzenetében a politikus hangsúlyozta:

ő a fő felelős a kialakult helyzetért, de

azért is ő felelős elsősorban, hogy megteremtődjön az ország stabilitása és biztonsága. Ennek érdekében dolgozta ki menetrendjét, és kezdeményez változtatásokat a kormányban.

Előterjesztése élén a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus következményeinek felszámolása áll. Egyebek között szó van arról, hogy szociális támogatást nyújtanak a harcokban elesettek családjainak, a hadifogságból visszatért katonáknak, illetve a polgári lakosságnak a megrongálódott épületek és infrastruktúra felújítására, továbbá az ország politikai rendszerének megszilárdítására.

Külön kiemelte annak fontosságát, hogy biztosítva legyen az örmény menekültek Hegyi-Karabahba történő visszatérése és normális életvitelük teljes helyreállítása. Szólt emellett arról is, hogy szándékában áll az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának keretében felújítani a Hegyi-Karabah státusáról folytatott tárgyalásokat. Ez ügyben konzultációkat kezdene a politikai és a civil társadalom képviselőivel, de tervezi az ország fegyveres erőinek reformját is.

A Pasinján által előterjesztett témák között szerepel a választási rendszer megújítása és a korrupcióellenes harc jegyében felállítandó különleges bírói intézmény létrehozása. A miniszterelnök mindemellett tervezi a koronavírus-járvány elmúltával a gazdaság talpra állítását.

A múlt

Szeptember végén robbantak ki harcok a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban az azeri és az örmény erők között. A fegyveres küzdelemben az örmény erők számos fronton vereséget szenvedtek. Nikol Pasinján, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök november 10-én állapodott meg a harcok lezárásáról. A tűzszüneti megállapodás értelmében Jerevánnak vissza kell szolgáltatnia Azerbajdzsánnak több, általa korábban megszállt régiót, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő folyosó kivételével. A kivonuló örmény csapatok helyét orosz békefenntartók veszik át a demarkációs vonal és a korridor mentén.

Míg a megegyezést Azerbajdzsánban hatalmas győzelemként ünnepelték, addig Örményországban kapitulációként fogadták, és tüntetések kezdődtek Pasinján lemondását követelve. A kormányfő mostani kezdeményezésének célja elejét venni a további tiltakozásoknak.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×