Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
308.22
bux:
140301.08
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Az örmény védelmi minisztérium által közreadott kép az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokról a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. október 6-án. Azerbajdzsán és Örményország között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét.
Nyitókép: MTI/EPA/Örmény védelmi minisztérium

Moszkvától remélnek segítséget az örmények Azerbajdzsánnal szemben

Jereván szerint az azerieket a törökök segítik.

Örményország kérte Oroszországtól, hogy segítsen szavatolni a biztonságát az Azerbajdzsánnal fennálló, Hegyi-Karabah körüli konfliktusban - derült ki az örmény külügyminisztérium szombaton kiadott közleményéből.

A tájékoztatás szerint Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy a két ország sürgősen kezdjen konzultációkat arról, hogy az Orosz Föderáció milyen természetű és milyen volumenű segítséget tudna nyújtani Örményországnak ahhoz, hogy szavatolja a kaukázusi ország biztonságát.

Oroszországnak katonai bázisa van Örményországban, és a két ország között a katonai ügyekre is kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási megállapodás van érvényben 1997 óta.

Putyin orosz elnöknek írt levelében az örmény kormányfő azt írta, a vitatott hovatartozású terület, Hegyi-Karabah miatt szeptember végén újra fellángolt örmény-azeri fegyveres konfliktusban a harcok egyre közelebb zajlanak az örmény határhoz. A miniszterelnök ismét azzal vádolta Törökországot, hogy Azerbajdzsánt támogatja a konfliktusban.

Örményország és Azerbajdzsán pénteken a svájci Genfben külügyminiszteri szinten tárgyalt egymással a Hegyi-Karabah körüli válság megoldásáról, és megegyeztek a civilek és a nem katonai létesítmények elleni támadások leállításáról.

Címlapról ajánljuk

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Alapvetően jó a hangulat a nemzetközi tőkepiacokon, a befektetők azt árazzák, hogy áttörés jöhet az amerikai-iráni tárgyalásokban a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. Ez alapvetően javította a nemzetközi befektetői közösség kockázatvállalási hajlandóságát, de nagyot mentek tegnap az amerikai technológiai részvények is, ami a szélesebb piacok számára is lendületet adott. A magyar tőzsdén még mindig a Tisza párt kétharmados győzelme mozgatja az árfolyamokat, míg hétfőn a blue-chipek emelkedtek nagyot, azokban kedden már kisebb korrekció volt, a kedd egyértelműen a NER részvényeié volt, nagyot emelkedett az Opus, a 4iG, a Rába vagy a Gránit Bank árfolyama is. Szerda reggel az ázsiai tőzsdék nagyot emelkedtek, az európai tőzsdéken és a magyar piacon pedig kisebb pluszokkal indul a nap. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×