Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Edouard Philippe francia miniszterelnök parlamenti ülésen vesz részt Párizsban 2020. május 19-én. Ezen a napon Emmanuel Macron elnök A köztársaság lendületben (LREM) pártja elvesztette parlamenti többségét, miután hét képviselő úgy döntött, szakít a kormánypárttal, és létrehozza az Ökológia, Demokrácia és Szolidaritás nevű új frakciót.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson

Házkutatás volt az előző francia miniszterelnöknél, és nem ez az egyetlen eljárás a vezetők ellen

A koronavírus-járvány kapcsán hozott, illetve nem hozott intézkedései miatt folyik eljárás Edouard Philippe kormánya ellen, de a mostani vezetés is bajban lehet.

Házkutatást tartottak Edouard Philippe előző francia miniszterelnök és kormánya több tagjának irodáiban és lakhelyén a koronavírus-járvány franciaországi kezelése miatt folyó eljárás keretében.

A kormánytagok büntetőjogi felelősségéről kizárólag a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó, 1999-ben létrehozott francia köztársasági bíróság (CJR) illetékes ítélkezni, ahova kilencven panasz érkezett az előző kormány ellen a Franciaországban eddig több mint 33 ezer áldozatot követelő járvány kezdete óta.

Az egészségügyi tárca közleménye szerint az előző és a jelenlegi kormány egészségügyi minisztere, Olivier Véran és a járványügyi igazgató Jérome Salomon irodáiban és lakásában „problémamentes” volt a fellépés.

A nyomozók jártak Edouard Philippe volt miniszterelnöknél,

Agnes Buzyn volt egészségügyi miniszternél és Sibeth Ndiaye volt kormányszóvivőnél is.

„Edouard Philippe mindig is jelezte, hogy az igazságszolgáltatás rendelkezésére áll” – tudatta a volt kormányfő környezete.

Az első feljelentés március 19-én, két nappal a kijárási korlátozások életbe lépése után érkezett a CJR-hez Edouard Philippe miniszterelnök és Agnes Buzyn volt egészségügyi miniszter, majd utóda Olivier Véran ellen arra a jogszabályra hivatkozva, amely szerint két év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható az a kormánytag, aki szándékosan elmulasztja az emberek biztonságára veszélyt jelentő eseményekkel szemben a megfelelő intézkedéseket meghozni.

Ezt követően

csaknem kilencven feljelentés érkezett, amelyekből 53-at vizsgált meg a CJR, és kilencet talált befogadhatónak.

Ezek alapján július 7-én indította meg az előzetes vizsgálatot.

A CJR „szükségesnek tartja az alaposabb vizsgálatot a feljelentések megalapozottságának, tárgyi alapjának és a bűncselekmény morális részének megállapítására” – tudatta a bíróság. A panaszosok, többi között a kormánytagok elleni első feljelentő, a C-19 kollektíva orvos tagjainak meghallgatása már szeptemberben megkezdődött.

Szerintük a francia kormány illetékesei már januárban tudatában voltak a koronavírus veszélyének,

és időben felléphettek volna a járvány hatékony megfékezésére, de ezt nem tették meg.

Időközben

a párizsi ügyészségnél is hasonló tartalmú vizsgálat indult

június 9-én gondatlanságból elkövetett emberölés és mások élete veszélyeztetésének gyanúja miatt több mint hatvan feljelentés alapján. A vizsgálat során az országos döntéshozók esetleges büntetőjogi felelősségét kívánják megállapítani a két hónapig tartott általános karantén alatt érkezett feljelentések nyomán. A panaszok többsége az állítólagos munkavédelmi elégtelenségeket, illetve a járvány kezdetén tapasztalt maszk- és teszthiányt érinti.

A Koronavírus franciaországi áldozatai elnevezésű, mintegy kétszáz tagot számláló egyesület pedig szeptemberben tett panaszt a jelenlegi miniszterelnök, Jean Castex ellen a CJR-nél, amiért szerintük a kormányzat továbbra sem megfelelően kezeli a járványhelyzetet.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×