Várhatóan idén decemberben választják meg a német kormányzó párt elnökét és kancellárjelöltjét. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában vette sorra a lehetséges jelölteket.

"Marad-e Angela Merkel? Nem fog maradni. Ha egy német kancellár azt mondja, hogy elmegy, nem maradhat" - szögezte le. A második kérdés rögtön az szerinte, hogy ki akar a CDU elnöke lenni. "Jens Spahn egészségügyi miniszter, 39-40 éves, hihetetlenül felkészült, tehetséges, homoszexuális, nyíltan vállalja. És összeállt Észak-Rajna-Vesztfália rendkívül furcsa tartományi miniszterelnökével, Armin Laschettel. És mit mondanak erre Németországban? Egyikük lesz a kancellár, másikuk a pártelnök" - tette hozzá.

December 4-én a stuttgarti kongresszuson eldől, ki követi Annegret Kramp-Karrenbauert a pártelnöki poszton - miközben a kancellár Angela Merkel -, de Nógrádi György amondó, a kérdés már csak azért sem egyszerű, mert

"Németország tele van kiváló államtitkárokkal, de az a plusz, ami a miniszteri szinthez kell, a legtöbbeknél hiányzik, AKK-ból is hiányzott".

Közben viszont - mint folytatta - megjelent egy ember, aki kancellár és pártelnök is lenne, Friedrich Merz, aki "bár korábban is a porondon volt, de Merkel kirúgta".

"Ám decemberben épphogy vesztett AKK-val szemben, és mivel támadták? Hogy 1 millió euró fölött keres. Bocsánat, de ő ezt megkereste, nem lopta, tehát

ha 2020 körül szégyen Németországban, hogy valaki jól keres, akkor nem tudok mit mondani"

- fűzte hozzá.

Merz második "bűne" az, hogy azt mondta: neki első Németország, a második a CDU és a harmadik az ember.

És belépett a képbe a CSU-s bajor miniszterelnök, Markus Söder is, mivel kancellár szeretne lenni. "Soha bajor nem lett az NSZK kancellárja, aki indult" - rögzítette Nógrádi György.

Nehéz kérdések az EU-ban is

Németországnak közben sürgetőbb feladatai is vannak, július 1-jén ugyanis átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztét.

Nógrádi György ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a második német elnök.

"A prioritás: megállítani a járványt, helyre kell állítani a gazdaságot - az 500+250 milliárd eurós csomag hihetetlenül érdekes, mert szétosztom, és fizetem 2028-tól 2058-ig. Ez egy életveszélyes játék! A magyar miniszterelnök egyértelműen mondta, hogy nem értünk vele egyet, de elfogadjuk. De van a négy fukar ország, Svédország, Dánia, Belgium és a Kurz kancellár vezette Ausztria azon az állásponton, hogy ők ebbe nem mennek bele, nem hajlandóak pénzt adni olyan országoknak, amelyek eddig elherdálták. A mediterrán zónáról van szó" - ecsetelte Nógrádi György, aki osztja azokat az aggályokat, amelyek szerint képesek volnának a mediterrán országok újabb hitelek visszafizetésére.

A kérdésben - mint rámutatott - óriási a francia nyomás is a németeken, akiknek pedig el kell dönteniük, melyik pontokban tartják meg Berlin álláspontját és melyekben nem.

A teljes interjút alább hallhatja.