Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A mentőegység tagja a lezuhant Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép egyik szárnyvégénél a baleset helyszínén, az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án. A légi jármű hajnalban zuhant le 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/AP/Ibrahim Norúzi

Beadja a derekát Irán a lelőtt utasszállító ügyében

A januári szerencsétlenséget a gépen tartózkodó 176 ember egyike sem élte túl.

Irán kész tárgyalni a kártérítés kifizetéséről a januárban tévedésből lelőtt ukrán utasszállító áldozataiért, és hajlandó arra is, hogy Párizsba küldje elemzésre a gép feketedobozait - közölte a kanadai külügyminisztérium hétfőn, tájékoztatva a Francois-Philippe Champagne kanadai és Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter telefonbeszélgetésén elhangzottakról.

A tárca szerint Zaríf fogadkozott, hogy Irán késlekedés nélkül továbbítja a feketedobozokat Franciaországba. Beleegyezett abba is, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a kártérítésről, és új információkat nyújt át Kanadának és más országoknak a tragédiáról. Champagne leszögezte, hogy Kanada teljes átláthatóságot követel a katasztrófa okainak feltárásában.

  • Az Ukrán Nemzetközi Légitársaság Teheránból Kijevbe induló Boeing 737-es gépe január 8-án, nem sokkal a felszállás után zuhant le.
  • Az iráni hatóságok először balesetről beszéltek, majd elismerték, hogy a Forradalmi Gárda légvédelme lőtte le tévedésből a repülőt egy föld-levegő rakétával.
  • A gépen tartózkodó 176 ember egyike sem élte túl a tragédiát. A járaton 55 kanadai-iráni állampolgár utazott.

Kanada nyomást gyakorolt Teheránra, hogy küldje a feketedobozokat Párizsba. Irán a tragédia óta eltelt hónapokban erre nem volt hajlandó, majd két hete közölte, hogy mégis továbbítja a berendezéseket a párizsi BEA francia repülésbiztonsági hivatalba, amennyiben a tragédiában részes államok ezzel egyetértenek. Néhány napja azonban bejelentette, hogy nem Párizsba, hanem Kijevbe küldi a feketedobozokat, mert Ukrajna már rendelkezik az eszközökön tárolt adatok olvasásához szükséges szoftverrel.

A nemzetközi szabályok szerint Iránnak joga van a vizsgálat felügyeletéhez, az Egyesült Államok azért részes a vizsgálatban, mert ott gyártották a gépet, míg Ukrajna azért, mert az utasszállító üzemeltetője volt. Kanada pedig úgy válik az eset szereplőjévé, hogy állampolgárai is meghaltak a szerencsétlenségben.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×