Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kovács Zoltán: a számok arra vallanak, hogy sikerrel jártunk

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint az új típusú koronavírus okozta járvány világszerte a kormányok, helyi közösségek és gazdaságok stressztűrő képességének tesztje volt.

Kovács Zoltán a BBC brit közszolgálati rádió közéleti-politikai programokra szakosodott négyes csatornájának hétfői magazinműsorában - amelyben mások mellett megszólalt Tony Blair volt brit miniszterelnök, Kevin Rudd egykori ausztrál kormányfő és Michelle Bachelet volt chilei elnök, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is - kifejtette:

a magyar egészségügyi rendszer jól helytállt a vírus támasztotta kihívásokkal szemben.

"Láttuk azonban a gyengeségeket is", a magyar egészségügy ugyanolyan felkészültségi problémákat tapasztalt, mint a többi európai egészségügyi ellátó szolgálat, beleértve például a felszereltségi hiányokat, és ezeket a tapasztalatokat, tanulságokat fel kell használni - tette hozzá.

Kovács Zoltán szerint Magyarország készen áll erre.

Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy a magyar kormánynak miért volt szüksége szélesebb körű felhatalmazásra a parlament részéről, az államtitkár kifejtette: Orbán Viktor kormányának ereje abból ered, hogy immár tíz éve, az utóbbi három kormányzati ciklusban folyamatosan hatalmas demokratikus mandátum áll mögötte, a kormánynak a parlamentben kétharmados "szupertöbbsége van".

"Ez jó dolog, különösen hasznos válság idején, amikor határozottságra és időben megtett intézkedésekre van szükség. Úgy gondolom, a számok arra vallanak, hogy sikerrel jártunk" - fogalmazott Kovács Zoltán.

Hozzátette: a vírus - elsősorban gazdasági - következményeivel szembesülve a hatékonyság, a kormány intézkedései az igazán beszédes tényezők.

A riporteri felvetette, hogy a járvány idején - miközben nagyon sokan elszegényedtek - a legnagyobb globális technológiai vállalatok jelentősen növelték bevételeiket. Arra a kérdésre, hogy a járvány nem teremtett-e megfelelő alkalmat a világ politikusai számára annak egyöntetű kimondására, hogy ez nem helytálló, Kovács Zoltán azt mondta: Magyarország az Európai Unió tagjaként minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy erre felhívja a figyelmet.

"Az elsők között vetettük fel, hogy az Európai Uniónak meg kell védenie magát az ilyen jellegű kihívásokkal szemben"

- tette hozzá.

Kovács Zoltán kifejtette, hogy a kormány az elmúlt tíz évben a magyar gazdaságot - amely annak idején az összeomlás szélén állt az akkori pénzügyi-gazdasági válság miatt - átrendezte, és az ma jobb állapotban van, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Most azonban globális szintű, illetve az Európai Unió szintjén jelentkező kihívásokkal kell megküzdeni - mondta az államtitkár.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×