Halmai Péter közgazdász emlékeztetett, egy szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozása éveket vehet igénybe, amelyet a jelen esetben jelentős késedelem is tetéz. Ehhez kis mértékben a koronavírus-járvány is hozzájárult, a döntő oka azonban az eltérő hozzáállásban és pozícióban keresendő a felek között.
Ugyanis a britek előszeretettel „mazsoláznának” az Európai Unió nyújtotta előnyökből, amit viszont Brüsszel részéről nem kívánnak elfogadni, miután Brüsszel alapvető álláspontja az, hogy a tagságnak, valamint az unióval fennálló bármilyen kapcsolatnak
a jogok és kötelezettségek egyensúlyán kell alapulnia
– magyarázta a szakember az InfoRádiónak nyilatkozva.
Azonban a britek csak az előnyöket szeretnék – ismételte meg –, a szabad piacra jutást, beleérve a szolgáltatások – köztük a pénzügyi szolgáltatások – piacát, ugyanakkor teljesen önálló kereskedelempolitikát kívánnának folytatni, hogy harmadik országokkal, az uniótól teljesen függetlenül, a saját belátásuk szerint alakíthassák kapcsolataikat. Miközben a szabályozás területén pedig egyre inkább eltávolodnának a brüsszeli előírásoktól. Ez így egyidejűleg viszont tarthatatlan, amire az uniós fél több ízben is felhívta a britek figyelmét – tette hozzá Halmai Péter.
A közgazdász szerint azonban a brit pozíciót nem egy pragmatikus, a tárgyalásokat középpontba állító stratégia, hanem egy
kiélezett belpolitikai küzdelemből fakadó, meghosszabbított kampányidőszak jellemzi
– ezt erősíti, hogy több vezető konzervatív politikus is felhívta Boris Johnson figyelmét, hogy a kampány már véget ért, és most már kormányozni kellene, de ez egyelőre késik.
A szakember arra is kitért: a nemzetközi megfigyelők korábban abban reménykedtek, hogy bár az elmúlt hónapok során, amikor a kereskedelmi tárgyalások zajlottak, a felek pedig a nagyban eltérő álláspontjaikat hangoztatták csak, egy esetleges halasztási kérelem megfelelő időt biztosíthat majd a rendezett viszonyok kialakítására, hiszen a szerződéses keretek még legfeljebb két évnyi halasztást biztosítottak volna arra, hogy az immáron nem uniós Nagy-Britannia változatlan feltételekkel vehessen részt a belső piacon.
Ezt azonban Boris Johnson politikai megfontolások miatt elutasítja, és még
törvényt is hozatott a brit alsóházban, hogy a halasztást ne lehessen kérni,
amelyre egyébként június végéig lenne lehetőség. A legutolsó felsőszintű egyeztetés ismételten, és már végleletesen kizárta ennek lehetőségét, amit az európai fél tudomásul vett – foglalta össze Halmai Péter, arra hívva fel a figyelmet, hogy októberig a megállapodásnak létre kellene jönnie ahhoz, hogy a ratifikációja, feszített munkatempóban, december végéig megtörténjen.
Így most az a terv, hogy felgyorsítják a tárgyalásokat a következő hetekben, legfeljebb másfél hónapban, ebben az időszakban azonban áttörést kellene elérni, aminek az esélye minimálisnak tűnik, azaz
egyre közelebbi veszély az úgynevezett sziklaszirt dezintegráció,
vagyis az, hogy 2021. január 1-jén Nagy-Britannia egyesszerűen kihullik az európai belső piacból, anélkül, hogy megfelelő kapcsolati rendszerei állnának rendelkezésre.
Mi várhat Nagy-Britanniára?
A szakember arra is kitért, jelek szerint a koronavírus-járvány okozta válság miatt Nagy-Britanniában a legsúlyosabb a gazdasági visszaesés Európában, amit a kilábalás várható szakaszában az elveszített kereskedelmi feltételei tovább tetézhetnek. Egyszerűen úgy lehetne megfogalmazni, hogy ha kihullik valaki egy integrációból, anélkül, hogy más kapcsolatokat a helyébe tudna tenni, akkor nagyon megnőnek számára a kereskedelem költségei – magyarázta Halmai Péter.
Márpedig
az Egyesült Királyság nagyon kitett a nemzetközi változásoknak, így a pozíciója drasztikusan romlani fog, vagyis egy újabb sokkot kap
a koronavírus egyébként is egészen drámai következményeit kísérően – ismételte meg a közgazdász, példaként említve a brit gépkocsigyártás területét, ahol a visszaesés már a koronavírus-járványt megelőzően is jelentősen mutatkozott, miután az elsősorban a kontinentális piacra termelt korábban. A szigetországban jelenlévő japán és egyéb gyárak pedig világossá tették, hogy számukra pusztán a brit piac nem kellő perspektíva, amely korábban az európai piacra történő bejutást biztosította.
Azaz Nagy-Britanniának sokkokkal elhúzódó problémákra kell számítania
– hangsúlyozta a szakember –, és a Covid-19 nélkül is nagyon súlyosak a brexit előrejelzett hatásai, amelyek 2019 végéig már mintegy 3 százaléknyi GDP-csökkenést eredményeztek. Hosszú távon, nagyjából 10 éves távlatban pedig nagyjából 10 százalékkal alacsonyabb érték körvonalazódik, az odavezető út pedig meglehetősen rögösnek ígérkezik a járványidőszakban.
