A brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is maradhatnak az országban, és megmaradnak jelenlegi jogosultságaik is, de meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.

A tárca keddi tájékoztatása szerint ezt november 30-ig 2 592 800-an tették meg.

A brit kormány becslése alapján jelenleg 3,2 millió külföldi EU-állampolgár él Nagy-Britanniában.

A kedden ismertetett új lista élén a lengyelek állnak 483 800, a második helyen a románok 411 ezer folyamodvánnyal.

A magyarok közül 75 400-an kértek tartós letelepedési engedélyt november utolsó napjáig.

A nagy EU-tagországok állampolgárai közül az olaszok 272 600, a spanyolok 161 100, a franciák 97 400, a németek 70 700 folyamodványt nyújtottak be a múlt hónap végéig.

A Nagy-Britanniában élő és a Brexit után is maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban.

Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt.

A brit belügyminisztérium keddi kimutatása szerint a hatóságok az eddig feldolgozott 2,23 millió kérelem csaknem mindegyikét kedvezően bírálták el, a folyamodványok közül mindössze ötöt - novemberben egyet - utasítottak el.

Az elbírált folyamodványok 52 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 47 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik eddig megszerzett jogosultságaik.

Brandon Lewis belügyi államtitkár a keddi statisztikai ismertetéshez fűzött nyilatkozatában megerősítette, hogy jóllehet Nagy-Britannia a Brexit határnapján, január 31-én kilép az Európai Unióból, a külföldi EU-állampolgároknak legalább 2020. december 31-ig lesz idejük tartós letelepedésük engedélyeztetésére.

Lewis szerint a Nagy-Britanniában élő külföldi uniós polgárok "hatalmas mértékben hozzájárulnak" az ország fejlődéséhez, és a brit kormány azt szeretné, ha a Brexit után is maradnának.

Az államtitkár ezért mindenkit a folyamodvány benyújtására biztatott, hangsúlyozva, hogy az eljárás ingyenes és a kérelmezők sok segítséget kaphatnak szükség esetén.

A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi becslése szerint azonban több mint másfél évtizedes mélypontra csökkent az idei év első felével zárult tizenkét hónapban az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába irányuló nettó bevándorlás, nem kis részben azért, mert a közép- és kelet-európai EU-országok állampolgárai közül többen távoztak, mint ahányan érkeztek.

A kimutatás szerint a június végéig terjedő egy évben nettó 48 ezer volt a tartós letelepülési szándékkal érkező külföldi EU-állampolgárok száma.

Nagy-Britanniában 2003 óta nem mértek ilyen alacsony éves nettó EU-bevándorlást.

Az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai tagállam, köztük Magyarország nagy-britanniai bevándorlási mérlege a teljes EU-adatsoron belül negatív: ezekből az országokból 37 ezren érkeztek, viszont 42 ezren távoztak Nagy-Britanniából a júniussal zárult egy évben, vagyis a keleti EU-országok nettó bevándorlási egyenlege mínusz 5 ezer volt a vizsgált tizenkét hónapban.