Az Európai Unió állam- és kormányfői a tanácskozás első munkanapján azt a keretdokumentumok vitatják meg, amelyet a soros uniós elnök Finnország készített az uniós költségvetéshez. A dokumentum a brit uniós tagságának megszűnését (brexit) követően az unióban maradó 27 ország, az EU27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékát, azaz 2021 és 2027 között 1087 milliárd eurót javasol a hétéves keretköltségvetés fő összegének. A tervezet szerint ez 2018-as árakon 1087 milliárd eurót jelent (GNI 1,07%) a 7 éves időszakra, azaz

48 milliárd euróval kevesebbet, mint az Európai Bizottság tavaly tavasszal bemutatott javaslata (1135 milliárd euró).

Noha a finn javaslat kis mértékben megemelte a kohéziós politika és a közös agrárpolitika részarányát, a két terület a főösszeg közel 50 milliós csökkentése miatt kisebb arányú költségvetéssel számolhat.

Éghajlatváltozási stratégia

A december elsején hivatalba lépett Charles Michel vezetésével az Európai Tanács véglegesíteni fogja az EU hosszú távú éghajlatváltozási stratégiájára vonatkozó iránymutatásait. A tagországi vezetők célja ezzel az, hogy a stratégiát 2020 elején az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének titkársága elé lehessen terjeszteni. A tárgyalók mindenekelőtt azzal fognak foglalkozni, hogy miként érhető el a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél.

Az EU-n kívüli események

A nemzetközi események függvényében elképzelhető, hogy az Európai Tanács konkrét külkapcsolati kérdésekkel is foglalkozik majd.

A déli szomszédsággal, főként Afrikával összefüggő megbeszélések egyebek mellett a kereskedelemre, a fejlesztésre, a biztonságra és stabilitásra, a migrációra, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosítanak. A megbeszélések célja, hogy a két fél közötti kapcsolatok még erősebb, kölcsönösen előnyös és a gyorsan változó globális helyzethez jobban alkalmazkodó partnerséggé váljanak.

A vezetők vélhetően foglalkozni fognak a líbiai politikai fejleményekkel, valamint az Iránban történt változásokkal is.

Gazdasági fejlődés, bankok, brexit

A csúcstalálkozó második munkanapján euróövezeti csúcstalálkozóra kerül sor, amelyen a nem euróövezeti tagállamok is részt vesznek. Az unióban maradó 27 tagállam vezetője áttekinti majd a júniusi találkozón elfogadott nyilatkozat végrehajtásában elért eredményeket. Ezek között szerepel az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződés, a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz, valamint a bankunió megerősítésére irányuló szakértői szintű munka felülvizsgálata.

Különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyságban csütörtökön előre hozott parlamenti választást tartanak, az EU27-ek pénteken megbeszélést folytatnak a brexitről is. Az unióban maradó tagállamok vezetői az EU és az Egyesült Királyság közötti, a kilépés utáni kapcsolatokra vonatkozó tárgyalások előkészítéséről fognak egyeztetni.