Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
A drezdai uralkodói palotánál helyszínelő rendőr 2019. november 25-én, miután az éjjel betörtek a múzeumként működő épületegyüttes kincstárába, a Grünes Gewölbébe (Zöld Boltozatba). A rendőrség egyelőre nem tud nyilatkozni a kár nagyságáról.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

A poroltót is használták a drezdai ékszerrablók - érdekes részletek derültek ki

Négy elkövető után nyomoz a rendőrség a drezdai ékszerrablás ügyében. A hatóságok szerdai közlése szerint "sűrűsödnek azok a nyomok, amelyek szerint négy elkövető vett részt a betörésben". Erre a rendelkezésre álló videofelvételek alapján következtettek a nyomozók.

A két betörő mellett, akik a múzeumként működő drezdai uralkodói palotában (Residenzschloss) készült felvételeken láthatók, még két tettes tartózkodhatott az épületen kívül.

A nyomozók közlése szerint a tetthelyen végzett munka nagyon időigényes, a betörők ugyanis kiürítettek egy poroltót, hogy eltüntessék nyomaikat. Az Epaulette nevű különleges nyomozócsoporthoz eddig összesen 205 információ érkezett a lakosságtól, jelenleg ezeket is értékelik és fontossági sorrendben feldolgozzák. Emellett a többi biztonsági kamera felvételét is ellenőrzik.

Az ismeretlen tetteseknek hétfő reggel a szigorú biztonsági intézkedések ellenére sikerült a palota kincstárába (Grünes Gewölbe) bejutni és a három ékszeres vitrint fejszével betörve elvinni három ékszeregyüttes egyes darabjait.

Az elrabolt ékszerek között van egy nagy méretű gyémántbross, egy gyémántokkal kirakott váll-lap és más ékszerek. A tárlókban őrzött mintegy száz darabból álló három ékszergarnitúrából azonban hátrahagytak számos ékszert, köztük gyémánttal kirakott cipőkapcsokat és gombokat, a királyné gyöngy nyakláncát és egy gyémántokkal kirakott kardot.

A rendőrség szerint a rablást profi bűnözők követték el, nem egyszerű betörésről van szó, hanem célirányos, jól előkészített bűncselekményről - mondta még kedden Olaf Richter, a nyomozás vezetője.

A rendőrség azonosította azt a gépkocsit, amelyet a rablók a meneküléskor használtak. Arról a kiégett gépkocsiról van szó, amelyet még hétfőn a kincstárhoz közeli egyik mélygarázsban megtaláltak. Az elkövetők a gépkocsi felgyújtásával a nyomokat akarták eltüntetni.

A Grünes Gewölbe igazgatója, Dirk Syndram szerint a betörést szinte elképzelhetetlennek tartották, biztonsági rendszerüket ugyanis néhány éve ellenőrizték és megfelelően működőnek találták. Mint mondta, az is meglepő volt, milyen gyorsan tört be a vitrin üvege. "Ellentmondott annak, amit a biztonsági üveg gyártója állított" - hangoztatta. Elméletileg ugyanis 15 percre lett volna szükség ahhoz, hogy egy fejszével beszakítsák az üveget.

A drezdai kincstárat Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király hozta létre 1723-ban. Az évszázadok során háromezernél is több műalkotás - ékszer, dísztárgy, bútor - gyűlt össze benne, és kezdettől nemcsak a műtárgyak őrzésére, hanem bemutatására, kiállítására is szolgált.

A palota és benne a kincstár a második világháború utolsó szakaszában, 1945 februárjában légitámadás következtében szinte a teljes drezdai belvárossal együtt nagyrészt romba dőlt és kiégett. A helyreállítás az ezredforduló után fejeződött be, a kincstár 2006 óta látogatható ismét.

A múzeumként működő drezdai uralkodói palota szerdán újranyitott, de a kincstár, ahonnan a három nagy értékű ékszergarnitúrát ellopták, zárva marad - közölte Marion Ackerman múzeumigazgató.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×