Silvio Berlusconi a hozzá intézett kérdésekre úgy reagált, hogy ügyvédei tanácsára élni kíván a hallgatás jogával. A Hajrá Olaszország (FI) elnöke

nem engedélyezte, hogy televíziós felvétel vagy fénykép készüljön róla a bíróságon.

A korábbi négyszeres olasz kormányfőt tanúként hallgatták meg a szicíliai szervezett bűnözés és a politika kapcsolatáról a kilencvenes évek elején.

A palermói Ucciardone börtön bunkertermében zajló másodfokú maffiaper egyik vádlottjaként Marcello dell'Utri, a FI egykori alapítója, volt szenátor, Berlusconi közeli barátja és volt munkatársa szerepelt. Dell'Utrit első fokon 12 évre ítélték a szicíliai bűnszervezettel való szövetkezés címén. Silvio Berlusconi ellen is több vizsgálat indult, de nem emeltek ellene vádat.

A kilencvenes évek elején, többek közt a Tiszta Kezek ügyészi vizsgálatsorozat és a hagyományos olasz pártok válsága következtében meggyengült az állam központi szerepe. A szicíliai maffia a hatalmi űrt kihasználva "háborút" indított, amelynek során olasz ügyészeket és politikusokat gyilkoltak meg, valamint több olasz városban pokolgépes merényletet követtek el. 1993-ban az akkori keresztapa Toto Riina letartóztatásával törték meg a bűnszervezet erejét. Az utána kezdődött hatósági vizsgálatok során - elsősorban az igazságszolgáltatással együttműködő volt maffiozók vallomása alapján - merült fel a szicíliai Marcello Dell'Utri neve, akivel Silvio Berlusconi 1994-ben politikai pártot alapított.

Az ügyészségek szerint Dell'Utri összekötő szerepet játszott a maffia és Berlusconi között. Dell'Utri mindig tagadta a vádakat: korábban egy másik maffiaperben 7 évre ítélték, a letartóztatás elől Libanonba szökött, ahol 2014-ben fogták el.

Maffiakapcsolatokkal vádolták a szintén többszörös volt olasz miniszterelnök, a 2013-ban elhunyt Giulio Andreottit is: a szicíliai szervezett bűnözés és az olasz állam közt a nyolcvanas években zajlott "együttműködésért". Andreottit végül 2004-ben bizonyítékok hiányában felmentették.