Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
2019. január 23-án készült kép Ahmed Abij etióp miniszterelnökről a Világgazdasági Fórum 49. davosi találkozóján. Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke 2019. október 11-én bejelentette, hogy Ahmed Abij etióp miniszterelnöknek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron

Az etióp miniszterelnök kapta a Nobel-békedíjat

Ahmed Abij etióp miniszterelnöknek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat - jelentették be pénteken Oslóban.

Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a két ország közötti kapcsolatokat.

Abij Ahmed Ali azzal érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat, hogy meghatározó szerepet töltött be az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában

- állt a díjat odaítélő norvég bizottság indoklásában.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át.

"Egész Etiópia nagy büszkeséggel fogadta, hogy az ország miniszterelnökének, Abij Ahmed Alinak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat" - reagált pénteken az etióp kormányfői hivatal a díjról határozó norvég bizottság bejelentésére.

Egész nemzetünk nagyon büszke - írta a hivatal Twitter-oldalán. Közleményükben kiemelték: a Nobel-békedíj elismerése mindannak a munkának, amelyet az etióp miniszterelnök végzett "az egységesség, az együttműködés és az együttélés" érdekében.

Az eddigi Nobel-békedíjasok

1994-Jasszer Arafat palesztin vezető, Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jichak Rabin izraeli kormányfő;

1995-Joseph Rotblat (Nagy-Britannia), a leszerelést támogató Pugwash mozgalom;

1996-Carlos Belo püspök és José Ramos Horta ellenállási vezető (Kelet-Timor);

1997-Nemzetközi Mozgalom a Gyalogsági Aknák Betiltásáért (ICBL) és Jody Williams (Egyesült Államok), az ICBL koordinátora;

1998-John Hume és David Trimble, északír politikusok;

1999-Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet;

2000-Kim De Dzsung dél-koreai elnök;

2001-Egyesült Nemzetek Szervezete és Kofi Annan (Ghána) ENSZ-főtitkár;

2002-Jimmy Carter volt amerikai elnök;

2003-Sirin Ebadi iráni jogásznő, emberi jogi aktivista;

2004-Wangari Maathai kenyai környezetvédő és politikus;

2005-A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és Mohamed el-Baradei (Egyiptom), a szervezet főigazgatója;

2006-Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa vezetett, mikrohitelező Grameen Bank;

2007-Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága;

2008-Martti Ahtisaari finn békeközvetítő;

2009-Barack Obama amerikai elnök;

2010-Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) ellenzéki másként gondolkodó;

2011-Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnök (Afrika első, demokratikusan megválasztott női elnöke), Leymah Gbowee, aki a nőket a libériai polgárháború ellen mozgósította és Tavakkul Karman jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista;

2012-Európai Unió;

2013-Vegyifegyver-tilalmi Szervezet;

2014-Kailás Szatjárti (indiai) és Malala Juszafzai (pakisztáni) a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért;

2015-A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett;

2016-Juan Manuel Santos kolumbiai elnök;

2017-Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil szervezet (ICAN);

2018-Denis Mukwege kongói sebész- nőgyógyász és Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivista;

2019-Abij Ahmed etióp miniszterelnök

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×