INFORÁDIÓ 
2019. október 20. vasárnap
Vendel

nobel-békedíj

nobel-díj

etiópia

Davos, 2019. október 11. 2019. január 23-án készült kép Ahmed Abij etióp miniszterelnökről a Világgazdasági Fórum 49. davosi találkozóján. Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke 2019. október 11-én bejelentette, hogy Ahmed Abij etióp miniszterelnöknek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat. MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron

Az etióp miniszterelnök kapta a Nobel-békedíjat

Infostart / MTI

Ahmed Abij etióp miniszterelnöknek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat - jelentették be pénteken Oslóban.

Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a két ország közötti kapcsolatokat.

Abij Ahmed Ali azzal érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat, hogy meghatározó szerepet töltött be az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában

- állt a díjat odaítélő norvég bizottság indoklásában.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át.

"Egész Etiópia nagy büszkeséggel fogadta, hogy az ország miniszterelnökének, Abij Ahmed Alinak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat" - reagált pénteken az etióp kormányfői hivatal a díjról határozó norvég bizottság bejelentésére.

Egész nemzetünk nagyon büszke - írta a hivatal Twitter-oldalán. Közleményükben kiemelték: a Nobel-békedíj elismerése mindannak a munkának, amelyet az etióp miniszterelnök végzett "az egységesség, az együttműködés és az együttélés" érdekében.

Az eddigi Nobel-békedíjasok

1994-Jasszer Arafat palesztin vezető, Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jichak Rabin izraeli kormányfő;

1995-Joseph Rotblat (Nagy-Britannia), a leszerelést támogató Pugwash mozgalom;

1996-Carlos Belo püspök és José Ramos Horta ellenállási vezető (Kelet-Timor);

1997-Nemzetközi Mozgalom a Gyalogsági Aknák Betiltásáért (ICBL) és Jody Williams (Egyesült Államok), az ICBL koordinátora;

1998-John Hume és David Trimble, északír politikusok;

1999-Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet;

2000-Kim De Dzsung dél-koreai elnök;

2001-Egyesült Nemzetek Szervezete és Kofi Annan (Ghána) ENSZ-főtitkár;

2002-Jimmy Carter volt amerikai elnök;

2003-Sirin Ebadi iráni jogásznő, emberi jogi aktivista;

2004-Wangari Maathai kenyai környezetvédő és politikus;

2005-A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és Mohamed el-Baradei (Egyiptom), a szervezet főigazgatója;

2006-Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa vezetett, mikrohitelező Grameen Bank;

2007-Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága;

2008-Martti Ahtisaari finn békeközvetítő;

2009-Barack Obama amerikai elnök;

2010-Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) ellenzéki másként gondolkodó;

2011-Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnök (Afrika első, demokratikusan megválasztott női elnöke), Leymah Gbowee, aki a nőket a libériai polgárháború ellen mozgósította és Tavakkul Karman jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista;

2012-Európai Unió;

2013-Vegyifegyver-tilalmi Szervezet;

2014-Kailás Szatjárti (indiai) és Malala Juszafzai (pakisztáni) a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért;

2015-A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett;

2016-Juan Manuel Santos kolumbiai elnök;

2017-Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil szervezet (ICAN);

2018-Denis Mukwege kongói sebész- nőgyógyász és Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivista;

2019-Abij Ahmed etióp miniszterelnök

Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018