eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A kormányfői és pártelnöki tisztségért induló Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere londoni kampányrendezvényén 2019. június 12-én, öt nappal az után, hogy Theresa May távozott a kormány és a Konzervatív Párt éléről. May azért mondott le, mert nem tudott megállapodásra jutni az ellenzékkel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Óriási tiltakozás Boris Johnson lépése ellen

Szerda éjfélig több mint egymillióan írtak alá petíciót a brit parlament ülésezésének szeptember közepétől október közepéig tartó felfüggesztése ellen.

II. Erzsébet brit királynő szerdán jóváhagyta Boris Johnson miniszterelnök tervét, nevezetesen, hogy függesszék fel a parlament ülésezését egy bő hónapra, október 14-ig - adták hírül a királynő tanácsadói.

"A parlamentet nem szabad elnapolni vagy feloszlatni, míg megfelelő mértékben meg nem hosszabbították az 50. cikkely időtartamát vagy az Egyesült Királyság vissza nem vonta kilépési szándékát az Európai Unióból"

- olvasható a petíció szövegében, amelyet egy nappal Johnson bejelentése előtt indítottak, miszerint kezdeményezi az uralkodónál a parlamenti munka felfüggesztését október közepéig.

A bírálók szerint a szokatlanul hosszú szünettel Johnson lényegében megfosztja a képviselőket attól, hogy jogszabályok révén kikényszerítsék a brexit október 31-én esedékes határidejének újbóli elhalasztását.

Boris Johnson határozott álláspontja, hogy a brit EU-tagság - "ha törik, ha szakad" - megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az elődje, Theresa May által az Európai Unióval elért, ám a parlament és a jelenlegi kabinet által az ír-északír határellenőrzés elkerüléséről szóló tartalékmegoldás miatt elvetett megállapodást, akár nem. Johnson ugyanakkor tagadta szerdán, hogy lépése a megállapodás nélküli brit távozást célozza. Mint mondta, van elég ideje a parlamentnek megfontolni a kilépést akár az október 17-18-i EU-csúcstalálkozó előtt, akár utána.

Az alsóházban többségben vannak a megállapodás nélküli brexitet elutasító képviselők, a Konzervatív Párt pedig kisebbségben, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával kormányoz, és így is csak egyfős többséggel.

Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője botránynak nevezte a kényszerszünetet, s Johnson szemére vetette, hogy a demokráciát akarja tönkrezúzni a megállapodás nélküli Brexit kikényszerítésével.

John Bercow házelnök pedig "alkotmányos gyalázatként" jellemezte a helyzetet. Szerinte "teljesen nyilvánvaló", a kormányfő azt akarja megakadályozni, hogy a parlament megvitathassa a brexitet, és teljesítse kötelességét az ország sorsának alakításáról.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×