Erdogan török elnök politikája olyan gazdasági összeomláshoz vezethet, mint Venezuelában – közölte elemzését a napokban az Ashmore Group. A fejlődő országok befektetéseivel foglalkozó tanácsadó szerint tőkekorlátozás és államosítások is jöhetnek az országban, ha Erdogan a jelenlegi úton megy tovább. Egeresi Zoltán azonban úgy látja: Törökország,

bár válságban van, nem juthat csődközeli helyzetbe.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta: a török gazdaság a dél-amerikai országéval ellentétben több lábon áll.

"A török gazdaság sokkal plurálisabb, több szektora van. Ott van a turizmus, ami egyébként jön fel a korábbi évek válságához képest. Törökország most már egy

sokkal biztonságosabb országnak számít,

messze nem olyan vészes a helyzet, mint 2015, 2016 környékén volt. Alapvetően arra vigyáznak a török üzleti körök, hogy a nagy nemzetközi vállalatokat, amennyire lehet, bevonzzák. És amennyire lehet, védjék az ő jogaikat" – emelte ki Egeresi Zoltán.

A török jegybankelnök múlt heti menesztése ugyanakkor rossz üzenet a Nyugat számára – tette hozzá a szakértő. Egeresi Zoltán emlékeztetett: Erdogan elnök azért váltotta le a nemzeti bank vezetőjét, mert nem volt hajlandó kamatot csökkenteni.

"Ugye, egy működő piacgazdaságban - és a nemzetközi befektetők ezt nagyon figyelik -, a jegybankelnöknek függetlennek kell lennie a kormánytól. Egy elnöki rendelettel való beavatkozás, az, hogy a vezetőt leváltjuk, ezt részben felülírja. Törökországban egy 24,00 százalékos kamat van; ezt most elkezdik vágni, meglátjuk milyen ütemben, meglátjuk hova fog kifutni, de ez nem feltétlenül fogja a gazdasági stabilitást szolgálni" – mondta a szakértő.

Egeresi Zoltán kiemelte: Törökországban magas az infláció, a líra pedig tavaly elveszítette az értékének csaknem a felét, emellett Erdogannak sok a konfliktusa a Nyugattal is. A szakértő úgy látja: ha az országnak sikerül befektetőket bevonni az arab világból, Kínából vagy Dél-Koreából, az mérsékelheti a 3 éve tartó válságot.

Migráció és orosz érdekek

Hamarosan lejár az Európai Unió és Törökország közötti, a migráció kezeléséről szóló megállapodás. Ankara még tudja kezelni a helyzetet, de Erdogan elnök valószínűleg több pénzt kér majd Brüsszeltől, hogy feltartóztassa a menekülteket, jegyezte meg a témával kapcsolatban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa a műsorban.

Jelenleg mintegy 3 és fél millió szír menekült él Törökországban. A török azonban attól tartanak, hogy ez a szám hamarosan ugrásszerűen megnő, és

újabb migránshullám indul el.

A szír kormányerők ugyanis vissza akarják foglalni a felkelők kezén lévő Idlib tartományt. Hogy ezt elkerüljék, Törökország igyekszik együttműködni Oroszországgal, ez is közrejátszhatott abban, hogy a NATO-tag Ankara légvédelmi rendszereket vásárolt Moszkvától – véli Egeresi Zoltán.

"Az oroszok befolyásos szereplővé váltak, elég komoly ráhatásuk van Asszadra, úgyhogy az oroszok és a törökök kénytelenek kooperálni Szíriában. Azzal, hogy a törökök most orosz fegyvereket vettek, az oroszoknak tettek szívességet. Azzal, hogy gyakorlatilag egy NATO–állam vesz orosz fegyvereket, az egy nagyon jó marketing, több állam is már jelezte, hogy akkor hajlandó lenne orosz fegyvereket venni. Például Szaúd-Arábia, aki egyébként az amerikai érdekszféra tagja. Ez

az orosz érdekeket szolgálja

mindenféleképpen, hogy meggyengítse az Egyesült Államoknak a szövetségi rendszerét” – mutatott rá a szakértő.

A migrációs nyomást Ankara még tudja kezelni, a gazdasági válság miatt frusztrált lakosság azonban egyre nehezebben tolerálja el a menekülteket – mutat rá Egeresi Zoltán. "Jóval olcsóbban dolgoznak, mint a törökök, illegálisan.

A török munkanélküliségi ráta hivatalosan majdnem 15 százalék, úgyhogy ez egy olyan probléma, amihez nagyon sok pénzt kell majd a törököknek bevonzania,

de Erdogan egyelőre még eltökélt amellett, hogy ezeket a szíreket – amennyire lehet – bent tartsák" – tette hozzá.

A szakértő így arra számít, hogy Erdogan elnök több pénzt kér majd Brüsszeltől, hogy feltartoztassa a menekülteket, az Európai Unió és Törökország között kötött erről szóló megállapodás ugyanis hamarosan lejár.