Irán hivatalosan leállította a 2015-ös többhatalmi atomalku keretében vállalt egyes kötelezettségeinek teljesítését - közölte az ISNA teheráni hírügynökséggel szerdán az ország atomenergetikai tanácsának egy jól értesült tisztségviselője.

Teherán a tervezett lépésről a múlt héten már értesítette a megállapodást aláíró hatalmakat, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Németországot, Kínát és Oroszországot. Az akkori tájékoztatás szerint a döntést egy évvel azután hozzák meg, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett az atomalkuból, és visszaállította a korábbi szankciókat Iránnal szemben.

Az atomalku felmondása és az Irán elleni szankciók bevezetése nem hozott előrelépést sem új szerződés, sem a megállapodás megtartása irányába - mondta az InfoRádióban Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója.

"Ezek a szankciók az európai országokat is érintik, és bár az Európai Unió megpróbált kialakítani egy olyan kereskedelmi viszonyt, ami megkerüli a szankciókat, de ez egyelőre nem sikerült. Nyilvánvaló, hogy az irániak egyre türelmetlenebbek, szeretnék tudni, hogy a szankciókkal mennyire kell számolniuk."

Az amerikai elnök közben azt kommunikálta, az Egyesült Államok várakozó állásponton van. Tálas Péter szerint

Donald Trump arra számít, hogy az iráni rendszert a szankciók belülről bomlasztják meg.

"Világosan kell látni, hogy míg ha a szankciók elég erőteljesen is érintik Iránt, ilyen helyzetben a perzsa ország inkább összefogni szokott, ráadásul úgy, hogy általában az Irán elleni szankciók többnyire a konzervatív iráni politikusoknak kedveznek, akik viszont sokkal erőteljesebben atompártiak, mint a mérsékeltebbek. Úgyhogy én azt gondolom, hogy az Egyesült Államok számításai Iránnal kapcsolatban meg fognak változni, ez egy vágyálom" - részletezte Tálas Péter.

A biztonságpolitikai szakértő elmondta, Irán célja, hogy legitim, térségbeli nagyhatalomként tekintsenek rá - elsősorban nyugaton.

"Amennyiben Iránt tényleg belekényszerítik abba, hogy a saját súlyát és befolyását atomfegyverekkel támassza alá, akkor mindenki a környéken,

aki ilyen nagyhatalom - gondolok itt Törökországra vagy Szaúd-Arábiára, Egyiptomra -, elkezd majd atomprogramokat bevezetni, és ez egy olyan térségben, ami a világgazdaság szempontjából kulcsfontosságú, általában nem szokott jó eredményre vezetni."

Tálas Péter arról is beszélt, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek az Iránról NATO-vezetőkkel folytatott tárgyalásai a nyomásgyakorlás részének számítottak. "De azért tegyük hozzá, hogy a NATO-n belül Franciaország és Nagy-Britannia ellenőrizni tudja az iráni veszélyességet."

Iránban ezenkívül a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakemberei is folyamatosan vizsgálódnak, így Mike Pompeónak túl sok újat a tisztségviselők nem tudtak mondani - zárta elemzését Tálas Péter.