eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Alacsony a részvételi arány a romániai népszavazáson

Növekedett valamelyest a részvételi kedv a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról tartott romániai népszavazás második napján, vasárnap.

A központi választási bizottság (BEC) mintavételezésen alapuló becslése szerint vasárnap reggel tíz óráig (a szombaton leadott voksokat is beleértve) országszerte megközelítőleg 1 millió 325 ezer választópolgár járult az urnákhoz, vagyis

a választói névjegyzékben szereplők 7,24 százaléka.

A magyar többségű megyék továbbra is sereghajtók: Kovászna megyéből 2,88 százalékos, Hargita megyéből pedig 2,96 százalékos részvételt jelentettek vasárnap helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.

A legmagasabb részvételt, 11,3 százalékot a dél-romániai Dambovita megyében jegyezték fel. Az élbolyban Bihar megye következik 10,39 százalékkal, illetve az olténiai Dolj megye 9,71 százalékkal.

Szombaton az első három órában 178 ezer polgár, a névjegyzékben szereplők 0,97 százaléka járult az urnákhoz, míg vasárnap reggel, az első három órában 279 ezren, több mint másfélszer annyian. Szombaton egész nap 1 millió 46 ezren adták le voksukat.

30 százalékos küszöb

A mostani referendum sikere főleg azon múlik, hogy átlépi-e vasárnap estig a részvétel a 30 százalékos érvényességi küszöböt, mert ha ez teljesül, akkor az eredményességhez szükséges igen szavazatok aránya minden bizonnyal meghaladja majd a választói névjegyzékben szereplők számának 25 százalékát, hiszen az ellenzők távolmaradásukkal próbálják meggátolni a hagyományos család fogalmának alkotmányba iktatását.

A referendum sikere esetén úgy pontosítják az alaptörvényt, hogy a család "egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon" alapul, ami meggátolná az azonos neműek házasságkötésének legalizálását. A hatályos román alkotmányban a "házaspárok" fogalom szerepel.

A szavazókörök vasárnap 21 óráig tartanak nyitva.

Kétnapos szavazás

Romániában a legutóbbi alkotmánymódosításkor, 2003 októberében rendeztek utoljára kétnapos voksolást. Akkor még 50 százalékos volt az érvényességi küszöb. Az első napon 14,3 százalékos volt a részvétel, de a népszavazás második napjának végéig 55 százalék fölé emelkedett a részvétel, azaz a második napon csaknem háromszor többen járultak az urnákhoz, mint az elsőn, és így sikerült Románia alkotmányát a küszöbön álló NATO- illetve európai uniós csatlakozás követelményeihez igazítani.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×