eur:
411.21
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Példátlan vállalkozásba fogott 19 nagyváros

A világ 19 nagyvárosának vezetői ígéretet tettek arra, hogy 2050-ig a városok minden épületét karbonsemlegessé, vagyis a legkisebb szén-dioxid-kibocsátásúvá teszik, hogy a klímaváltozás mértékét csökkentsék.

Londontól Tokióig 19 polgármester tett ígéretet arra, hogy olyan szabályozásokat vezetnek be, melyek eredményeképpen 2030-ra minden új épület karbonsemleges lesz, 2050-re pedig a már létező épületeket is ilyenné teszik.

A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy a lehető legkisebbre csökkentik szén-dioxid-kibocsátást, maradékot pedig ellentételezik.

"A klímaváltozás New York város létét fenyegeti, épületeink fenntarthatóvá és jól működővé tétele a megoldás kulcseleme"

- mondta el Bill de Blasio, az amerikai metropolisz polgármestere.

A házak, irodák és más épületek számlájára írható a városi területek által kibocsátott üvegházhatású gázok több mint fele - közölte a C40 Cities Climate Leadership Group (C40), a felmelegedés elleni harcban a világ mintegy 90 városát tömörítő szervezet.

Londonban, Los Angelesben és Párizsban az arány még magasabb, mintegy 70 százalék.

"Párizs az otthona a világ leggyönyörűbb épületei közül többnek is. Tisztában vagyunk a felelősségünkkel, hogy biztosítanunk kell, hogy minden épület, akár történelmi vagy teljesen új, hozzájárulhasson a fenntartható jövő kiépítéséhez" - mondta Anne Hidalgo párizsi polgármester.

A szakértők szerint a cél megvalósítható, de több városnak kell csatlakoznia ahhoz, hogy elérhetővé váljanak a párizsi klímaegyezmény célkitűzései.

A 2015-ben 195 ország által aláírt párizsi klímaegyezmény célul tűzte ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani.

"A legnagyobb kihívás annak megakadályozása, hogy a fejlesztők felületesebb munkát végezzenek a költségek némi csökkentése érdekében a mai építkezéseken, ezáltal a költségeket a jövő generációira hárítsák" - mondta Eric Lounsbury, a Carbon Trust nevű környezetvédelmi tanácsadócég igazgatója.

"Hogy elérjük a párizsi egyezményben kitűzött célt, a század közepére minden épület kibocsátását nullára kell csökkenteni" - tette hozzá.

Azok az épületek, melyek karbonsemlegesek, kevés energiát fogyasztanak, ezt az energiát megújuló erőforrások biztosítják, a hideg ellen szigetelik őket, LED-fényeket és napelemeket használnak.

A kötelezettségről szóló egyezményt London, Koppenhága, Johannesburg, Los Angeles, Montreal, New York, Newburyport, Párizs, Portland, San Francisco, San José, Santa Monica, Stockholm, Sydney, Tokio, Toronto, Tshwane (Pretoria), Vancouver és Washington város írta alá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×