Az év eddigi legmelegebb napjával ért véget a július Németországban, kedden 39,2 Celsius-fokot mért a szövetségi meteorológiai szolgálat.

A melegrekordot a Szász-Anhalt tartományi Bernburgban regisztrálták. A csaknem 40 fokos hőséggel július utolsó napja egyelőre csak az idei nyár eddigi legmelegebb napja, de akár a 2015. augusztus 7-én a bajorországi Kitzingenben 40,3 Celsius-fokon beállított történelmi csúcs is megdőlhet.

A havi összesítés szerint szélsőségesen meleg és száraz idő volt júliusban Németországban. Az előzetes adatok alapján az átlaghőmérséklet 20,2 Celsius-fok volt, 3,3 fokkal magasabb a megszokottnál.

Így az idei az ötödik legmelegebb július lehet a rendszeres mérések kezdete óta.

A napsütéses órák száma 305 volt, csaknem 100 órával meghaladta a sokévi átlagot jelentő 212 órát. A rendszeres adatfelvétel 1951-es kezdete óta csak egyszer, 2006-ban volt naposabb a július Németországban.

A DWD kedden az ország csaknem teljes területére figyelmeztetést adott ki a hőség miatt.

Erdőtűz korábban viszonylag ritkán volt Németországban, de a hónapok óta tartó aszály és a hőség miatt egyre gyakoribb. Kedden a Hessen tartományi Wiesbaden közelében keletkezett erdőtűz, mintegy 2500 négyzetméteren, 30 tűzoltó küzd a lángokkal, és a múlt héten is lángolt az erdő Berlin közelében.

Ausztria is szenved a hőségtől, kedden az ország legmelegebb pontja Innsbruckban volt 36 Celsius fokkal, ezt követte Bludenz 35,3 Celsius fokos meleggel. Linzben 34,6 Celsius fokot mértek, de St. Pöltenben is 34,2 fokra mászott a hőmérő higanyszála. Bécs belvárosában helyi lakosok és turisták 34 Celsius fokban izzadhattak a nap folyamán.

Spanyolországban szerdára várják az idei nyár első nagy kánikulájának kezdetét.

Az előrejelzés szerint a hét második felében helyenként akár 45 fokos nappali és 25 fokos éjszakai csúcshőmérsékletre is lehet számítani.

Az Afrika felől érkező forró légáramlat fokozatosan az egész országra kiterjed, és eléri majd az északi partokat is, ahol nem kizárt az arrafelé ritkaságnak számító 35 fok feletti hőmérséklet sem.

A szolgálat arra is figyelmeztetett, hogy ebben az időszakban fokozott az erdőtüzek kialakulásának veszélye is.

A tavalyi volt az ötödik legmelegebb év az Egyesült Királyságban.

Az eddigi tíz legmelegebb évet az 1990 óta mérték - derült ki a brit meteorológiai szolgálat, a Met Office közzétett éves jelentéséből. A hosszú távú átlagot meghaladó trend figyelhető meg az éghajlat felmelegedésében, még úgy is, hogy 2017-ben csapadékos volt a nyár és hideg a tél.

Az átlaghőmérséklet 0,8 Celsius-fokkal haladta meg az elmúlt tíz évben az 1961 és 1990 közötti időszak átlagát, a csapadék mennyisége nyolc, a napsütéses óráké hat százalékkal volt több.

Eltérően az idei, eddig különösen száraz nyártól az elmúlt évtized túlnyomó részében esősek voltak a nyarak, 20 százalékkal több csapadék hullott, mint az 1961 és 1990 közötti nyarakon.

A tengerszint hozzávetőleg évi 1,4 milliméterrel, összesen 16 centiméterrel emelkedett az 1900 óta eltelt időszakban.

A több mint száz évre, 1910-ig visszanyúló nyilvántartások szerint a tíz legmelegebb évből kilencet 2002 óta jegyeztek fel az Egyesült Királyságban. Az adatok azt mutatják, hogy a 21. század eddig melegebb, mint az elmúlt három évszázad.

"Változik az éghajlat, globálisan és az Egyesült Királyságban is" - fogalmazott Mark McCarthy, a meteorológiai szolgálat klímaváltozási információs szolgálatának vezetője.

Tombol a hőség Horvátországban is.

A meteorológiai szolgálat az Adriai-tengerpartra, Isztriától Dubrovnikig vörös riasztást adott ki, míg a középső részeken egyelőre narancssárga és sárga jelzés van érvényben.

A veszélyességi fokozatok skáláján a sárga a legalacsonyabb szint, ezután következik a narancs, míg a vörös jelenti a legveszélyesebb szintet.

A szárazföldi részeken tikkasztó a hőség, 32-33 fokot mértek, a nappali hőmérséklet elérheti a 37-38 fokot is. A tengerparton is nagy a forróság. A hőmérséklet az éjszakai órákban sem csökken, a legmagasabb nappali hőmérséklet 32-37 fok körül alakul. Hvar szigetén már reggel hét órakor 30 fokot mértek.

A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint

szerdától változékonyabbá válik az időjárás, rövid záporok, zivatarok is kialakulhatnak, de a hőség marad, és az éjszakák sem hűlnek le az Adrián.

A fokozott tűzveszély miatt tilos tüzet rakni olyan területeken, ahol az tovább terjedhet. A tüzet okozók 15 ezertől 150 ezer kunáig (640 ezer forinttól 6,4 millió forintig) terjedő pénzbírságra büntethetők, vagy 60 nap elzárást kaphatnak.

Több mint háromszáz ember halt meg júliusban Japánban a szélsőséges időjárás miatt, az elmúlt években ez volt a legtöbb halálos áldozatokkal járó hónap.

Előbb a heves esőzések keltette árvizekben, földcsuszamlásokban haltak meg sokan az ország nyugati részén. A hatóságok adatai szerint 220 ember vesztette életét, további kilenc eltűnt, azóta sem leltek a nyomukra. Ezt követően a 40 Celsius-fokot elérő és valamivel azt meghaladó hőmérsékletek tomboltak az országban. A hőség következtében 116-an haltak meg, több mint tízezer ember került kórházba hőgutával július második hetében. Az áldozatok többsége idős ember, akik különböző megfontolásokból, anyagi okokból nem használták a légkondicionáló berendezéseket.