Előbb a heves esőzések keltette árvizekben, földcsuszamlásokban haltak meg sokan az ország nyugati részén. A hatóságok adatai szerint 220 ember vesztette életét, további kilenc eltűnt, azóta sem leltek a nyomukra. Ezt követően a 40 Celsius-fokot elérő és valamivel azt meghaladó hőmérsékletek tomboltak az országban. A hőség következtében 116-an haltak meg, több mint tízezer ember került kórházba hőgutával július második hetében. Az áldozatok többsége idős ember, akik különböző megfontolásokból, anyagi okokból nem használták a légkondicionáló berendezéseket.

A hőmérsékleti rekordokat döntő időjárás miatt egyre többen vetik fel, hogy miképpen viselik el ezeket a körülményeket majd az atléták és a nézők 2020-ban Tokióban, amikor a város otthont ad a nyári olimpiai játékoknak. A szervezők azt ígérik, hogy számos intézkedést tesznek a hőség mérséklésére, köztük azt is, hogy egyes versenyeket, mint például a maratoni futást, kora reggel rendezik.

Az országban rendszeresek a földrengések, vulkánkitörések és a trópusi viharok is, ugyanakkor minden modern eszközt bevetnek, hogy komoly védelmet építsenek ki a természeti katasztrófák kivédésére. A folyók mellé magas gátakat emelnek, hogy az ember alkotta töltések megóvják a településeket az áradásoktól. A településeken emelt épületek, felhőkarcolók pedig rengéselnyelő alapokon nyugszanak, hogy csillapítsák a földrengések keltette kilengést. A nagyobb katasztrófák mindazonáltal ezeket is legyőzik.