Trump kereskedelmi háborúi

Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta saját maga okozott konfliktusokat a nemzetközi politikában - mondta Magyarics Tamás külpolitikai szakértő. „Maga kreált vagy generált olyan kisebb válságokat, mint például az Európai Unióval még ki nem bontakozó – remélhetőleg nem fog kibontakozni – kereskedelmi háború” – emelte ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, aki hozzátette: úgy tűnik az USA és Kína közötti kereskedelmi konfliktus nyugvópontra jut.

Magyarics Tamás kiemelte, hogy az amerikai elnök arra törekszik, hogy az Egyesült Államok számára előnyös gazdaságpolitikát folytasson, ez azonban hosszú távon kétséges. Donald Trump ennek érdekében szeretné újratárgyalni a szabadkereskedelmi megállapodásokat. A közgazdászok vitatkoznak azon, hogy ez valóban Amerika érdekeit szolgálja-e – tette hozzá az egyetemi tanár. A külpolitikai szakértő szerint Donald Trump eddig nem találta meg a megfelelő személyeket a kabinet kulcspozícióiba.

„Nem mindig a legkompetensebb emberek kerülnek megfelelő pozíciókba”

– fogalmazott. Másokkal – mint Rex Tillerson volt külügyminiszterrel – pedig nem volt egy hullámhosszon az elnök. Magyarics Tamás hozzátette: az amerikai kormánynak jelenleg nincs egységes külpolitikája.

Észak-Korea életbiztosítása

A korábbi történelmi példák miatt nem lehet arra számítani, hogy Észak-Korea bezárja nukleáris bázisát - mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára. „Hogy az észak-koreaiak feladják a nukleáris képességeiket, az nagyon valószínűtlennek tűnik” – fogalmazott. Líbia és Irak példája azt mutatja, hogy ha az ország feladja a programot, megkérdőjeleződhet a léte. „Egyfajta életbiztosításként tekintenek a nukleáris képességre” – hangsúlyozta.

A külpolitikai szakértő szerint Kína továbbra is komoly hatással lehet az Észak-Korea körül kialakult helyzetre. „Kína nélkül Észak-Korea nem létezne, és nem létezett volna már hosszú ideje” – véli Magyarics Tamás. Az ország külkereskedelmének 90 százaléka Kínával folyik, ők biztosítják számára a diplomáciai védelmet, de az olajat és más stratégiailag fontos alapanyagokat is nekik köszönhetik. Az óriási kommunista államnak azért van szüksége Kim Dzsong Un országára, mivel rajta kívül barátinak legkevésbé sem nevezhető szomszédai vannak.

Magyarics Tamás arról is beszélt, hogy milyen következményei lehetnek annak, hogy az Egyesült Államok felmondta az Iránnal kötött atomalkut. A közel-keleti ország 1978 óta szankciós politika terhe alatt volt, ezzel a taktikával azonban egyetlen egy rezsimet sem lehetett megfojtani. „A kubaiak még mindig léteznek, Észak-Korea még mindig létezik” – emelte ki a szakértő. Magyarics Tamás hozzátette: az Iránnal szembeni szankciós politika megkérdőjelezhető lesz, ha az EU és Kína továbbra is része lesz a megállapodásnak.