Felszólalását azzal kezdte, hogy a magyar nép történelme bővelkedett szabadságharcokban, ezért a magyarok igazán tudják értékelni az emberi jogokat. Három alapjogot emelt ki, a biztonsághoz, a munkához és a családalapítás, otthonteremtés biztosításához fűződőt, melyeket - mint fogalmazott - minden kormánynak feladata biztosítani.

"A magyar embereknek joguk van olyan biztonságban élni, hogy ne kelljen rettegniük terrortámadásoktól, hogy megóvják magukat a párhuzamos társadalmak létrejöttének biztonsági kockázataitól" - mondta, majd emlékeztetett arra, hogy 2015-ben 400 ezer illegális bevándorló vonult keresztül Magyarországon alapvetően fittyet hányva a nemzetközi és nemzeti szabályokra, a magyar viselkedési, morális normákra.

Ezért Magyarországra kormánya nemet mond minden olyan kezdeményezésre, amely az illegális bevándorlást segíti, ösztönzi. Emiatt Magyarországot nagyon sok nemzetközi támadás érte és éri, hiszen nemet mondott az Európai Unió kötelező kvótarendszerére, és jelenlegi formájában nem támogatja az ENSZ migrációs kompaktját sem - tette hozzá.

A magyar kormány garantálja a magyar embereknek a biztonsághoz való jogot, nem enged be és nem is fog beengedni illegális bevándorlókat - folytatta, emlékeztetve az utóbbi két év nyugat-európai terrorcselekményei és a bevándorlás közti összefüggésre. Hozzátette, hogy a magyar kormány biztosította a véleménynyilvánítás jogát állampolgárainak nemzeti konzultáció és népszavazás révén, és a magyarok egyértelműen nemet mondtak az illegális bevándorlásra.

"A magyar embereknek azonban ahhoz is joguk van, hogy ezt a véleményüket mindenki tartsa tiszteletben" - hangsúlyozta Szijjártó Péter. Hozzátette: Magyarország kormánya mindent megtesz azért, hogy a jövőben is kizárólag a magyar emberek dönthessenek arról, kikkel akarnak együtt élni, hogy ki jöhet be Magyarországra, és ki nem.

Az ENSZ fórumain a multikulturális társadalomról folyó vitával kapcsolatban megjegyezte, hogy egy egységes, rendezett homogén társadalom semmivel sem ér kevesebbet egy multikulturálisnál.
Kitért arra, hogy az NGO-k nemzetközi érdekeket képviselnek, a magyar kormány viszont a magyar nép érdekét.

"Számunkra a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, a nemzetközi NGO-knak pedig nem. Hamis az a beállítás, miszerint az NGO-k képviselnék a magyar, vagy bármely más társadalom álláspontját. Az NGO-kat soha senki semmire nem választotta meg. A népakaratot legitimen a parlamentek és a kormányok képviselik" - hangsúlyozta hozzátéve, hogy Magyarországon a személyi jövedelemadó 1 százalékának mozgását tekintve, jól kimutatható, mekkora az NGO-k lakossági támogatottsága, nevezetesen igen csekély. Az Amnesty Internationalnek például a 4,5 millió adófizetőből mindössze 193 ember adta oda adója 1 százalékát, a Magyar Helsinki Bizottságnak - amely rendre támadja a kormányt, és úgy lép fel, mint a társadalom képviselője - 516-an "adóztak" - mondta a miniszter.

"Az NGO-k azért támadják a magyar kormányt, mert az határozottan bevándorlás ellenes. Önöket folyamatosan meg fogják keresni a bevándorláspárti NGO-ok, el fogják mondani, hogy milyen rossz, amit a magyar kormány csinál, de ez minket nem tántorít" - adta értésre hozzátéve, hogy a magyar kormányt támadó NGO-k nagy része Soros György hálózatához tartozik.

Ezek után áttért a munkához való jogra, kifejtve, hogy a magyar kormány minden állampolgár számára megteremti, hogy ezzel élhessen. 2010-ben 12 százalék fölött volt a munkanélküliségi ráta, most pedig 3,8 százalék, ami nagyon közel van közgazdaság-elméletileg a teljes foglalkoztatottsághoz. Emellett 8 év alatt a reál átlagkereset 36 százalékkal nőtt, a minimálbér pedig 88 százalékkal - sorolta az adatokat.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem migrációval akarja megoldani demográfiai gondjait, hanem megfelelő családpolitikával, gyermekvállalást ösztönző adópolitikával.

Szijjártó Péter végezetül még egyszer leszögezte, a biztonság biztosítása az első, a legfontosabb feladat, mindennek az alapja, és hogy a magyar kormány ebből nem enged.