Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Nemzetközi szervezetek tiltakoznak a "Stop Soros" hatása ellen

Tiltakozik 18 nemzetközi és további 237 nemzeti keretek között tevékenykedő, külföldi civil szervezet és szövetség az úgynevezett Stop Soros törvényjavaslat-csomag ellen.

Hétfőn Berlinben közölt állásfoglalásukban felszólították az Országgyűlést, hogy utasítsa el a csomagot, és gondoskodjon a magyarországi civil szervezetek és emberi jogi aktivisták munkájának zavartalanságáról.

Az Amnesty International nevű nemzetközi jogvédő szervezet németországi központjának közleménye szerint a javasolt jogszabályok az "eddiginél is erősebben akadályoznák a magyar civiltársadalmi szervezetek munkáját".

Az előirányzott "csillagászati pénzbüntetések" miatt "csőd, vagy akár felszámolás" várhat rájuk, holott már most is "jelentős korlátozásoknak" vannak kitéve, ami ellentétes az országnak a gyülekezési szabadság, a szabad véleménynyilvánítás és a szabad mozgás jogának védelmére vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségeivel.

Az állásfoglaláshoz csatlakozó szervezetek szerint a kormány a javaslatcsomaggal még inkább gátolni akarja azt a "legitim munkát", amelyet az emberi jogokért kiálló, jogsegélyt és szociális támogatást nyújtó, a sajtóban vagy az interneten eltérő véleményeket kifejező civiltársadalmi csoportok végeznek.

Hozzátették, hogy az emberi jogok védelmezőit nem szabad "törvénysértőnek nyilvánítani" kritikus nézeteik miatt, és a törvények révén védeni, nem pedig "elnyomni" kell őket.

Az állásfoglaláshoz mások mellett a Riporterek Határok Nélkül és a Human Rights Watch nemzetközi civil szervezet, a Greenpeace közép-, és kelet-európai tagszervezete csatlakozott, és 23 országból csatlakoztak nemzeti keretek között működő szervezetek. A legtöbben Hollandiából, Lengyelországból és Romániából, ebből a három országból összesen 90 szervezet csatlakozott a közlemény melléklete szerint.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×