A jogszabály aláírásakor a varsói elnöki palotában jelen voltak a legnagyobb lengyel szakszervezet, a Szolidaritás képviselői is. A lengyel államfő beszédében rámutatott: a 2016 őszén a Szolidaritás részvételével létrejött polgári kezdeményezés keretében előterjesztett törvénynek nagy a társadalmi támogatottsága, a tervezetet több mint félmillióan támogatták aláírásukkal.

Az elnök bölcs megoldásnak nevezte, hogy a jogszabály a boltok jelenleg korlátlan vasárnapi nyitva tartását fokozatosan csökkenti. A márciustól érvényes, havi két vasárnapra vonatkozó boltzár után ugyanis 2019 elejétől csak minden hónap utolsó vasárnapján lennének nyitva az üzletek, teljes vasárnapi zárva tartás pedig majd 2020 januárjától lép életbe.

Az államfő által aláírt törvény alól csak a karácsonyt megelőző két vasárnap, a húsvéti ünnepeket megelőző egy vasárnap, valamint január, április, június és augusztus utolsó vasárnapja képez majd kivételt.

• A kisboltok vasárnap csak akkor tarthatnak nyitva, ha maga a tulajdonos áll a pult mögött.
• A boltzár nem vonatkozik a pályaudvarokon, repülőtereken, a vámmentes övezetekben és a benzinkutakon működő boltokra, valamint az olyan kisüzletekre, amilyenek a cukrászdák, a pékségek, a virágboltok, a patikák, az újságárusok és a dohányboltok. Nyitva tarthatnak az élelmiszert forgalmazó nagykereskedelmi raktárak is.
• A jogszabály nem vonatkozik az internetes boltokra sem.
• A törvény értelmében az árusítástilalom megszegése ezertől 100 ezer zlotyig (75 ezer - 7,5 millió forint) terjedő bírsággal büntethető.

A Szolidaritás szakszervezet a történelmi, még az 1980-as megalakulásakor megfogalmazott követelményeire, az egyházi tanításra és több nyugat-európai megoldásra is hivatkozva a teljes vasárnapi zárva tartást szorgalmazta, átmeneti időszak nélkül, képviselői mindazonáltal azon vannak, hogy követelményeik többségét a törvény teljesíti. Piotr Duda, a Szolidaritás elnöke az aláírási ünnepségen kilátásba helyezte: a szakszervezet ezentúl arra törekszik, hogy a vasárnapi munkatilalmat más társadalmi csoportokra is kiterjesszék.

Az ellenzék szerint a változások negatív hatással lehetnek az ország gazdasági helyzetére, csökkentik a foglalkoztatottságot, az üzletek bevételeit.

A Rzeczpospolita című független jobbközép napilap hétfőn azt írta: a vállalkozók különféle módon próbálják majd kijátszani a törvényben foglaltakat, ehhez kihasználják például az internetes boltok, illetve ezek "bemutatótermeinek" engedélyezett működését.