eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Eldőlt a Donyec-medence reintegrálásáról szóló törvény sorsa

Eldőlt a Donyec-medence reintegrálásáról szóló törvény sorsa

Megszavazta a kijevi parlament második olvasatban, azaz végleges formában csütörtökön a Donyec-medence szakadár ellenőrzés alatti részeinek Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvényjavaslatot.

Az előterjesztést - amely Oroszországot agresszor államnak minősíti, a szakadár "népköztársaságokat" pedig ideiglenesen megszállt területeknek - 280 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.

A jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy

  • a területek Ukrajnához tartoznak, amelyeket "az Oroszországi Föderáció illegitim módon szállt meg", így Moszkvának fölöttük nincs területi joga.
  • Oroszország tevékenysége ellenkezik a nemzetközi normákkal, így bármely, a megszállt területekkel kapcsolatban hozott jogi határozata semmisnek tekintendő - áll a szövegben.

A jogszabályba foglalt meghatározás alapján ideiglenesen megszállt területeknek Donyeck és Luhanszk megye azon részei minősülnek, amelynek "határai között az ellenőrzést az Oroszországi Föderáció fegyveres erői, valamint az orosz megszállók által létrehozott adminisztráció gyakorolja". A megszállt területek határait, illetve az oda tartozó településeket az államfő határozza meg az ukrán fegyveres erők vezérkarának javaslatára, a védelmi minisztérium által tett előterjesztés alapján.

A dokumentum megállapítja, hogy

"Oroszország fegyveres agressziója" fegyveres erőinek és egyéb erőszakszervezeteinek "nem bejelentett és rejtett invázióival kezdődött",

továbbá terrorista tevékenységek szervezésével és támogatásával valósult meg az Ukrajnához tartozó területeken.

A térség orosz megszállásának kezdetére vonatkozóan nem nevez meg a jogszabály dátumot, de utal egy korábban elfogadott törvényre, amely szerint 2014. február 20-án kezdődött.

A dokumentum kimondja, hogy minden anyagi és erkölcsi kárért, amelyet Ukrajna a megszállás miatt szenvedett el, Oroszországot terheli a felelősség. A jogszabály alapján büntetőjogi felelősség terhel mindenkit, aki részt vesz vagy részt vett az ukrán törvényeket és nemzetközi normákat sértő orosz megszállásban.

Az előterjesztetést első olvasatban október 6-án fogadta a parlament. Ezt követően hosszas egyeztetések kezdődtek a frakciók között a jogszabály végleges változatáról. A képviselők összesen 673 módosító javaslatot nyújtottak be a jogszabályhoz, amelyeknek zömét a parlament elvetette.

Ivan Vinnik, a Petro Porosenko elnök mögötti frakció képviselője, az államfő által beterjesztett törvényjavaslat előadója a szavazás után újságíróknak kifejtette: az elfogadott jogszabályban nem említették meg a fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezését célzó minszki megállapodásokat. Magyarázata szerint azért, mert az említett megállapodások diplomáciai, illetve nemzetközi tárgyalások révén születtek, így természetükben különböznek a parlament által alkotott jogi normáktól. Hozzáfűzte, hogy az említett megállapodásokat az ukrán parlamentben nem vetették alá ratifikációs eljárásnak.

A képviselő kiemelte, hogy nincs benne az elfogadott jogszabályban a kereskedelem újraengedélyezése a szakadár területetekkel, csak "személyes fogyasztási cikkek szállítását" teszi lehetővé fizikai személyeknek a kormány által kiadott rendelkezések alapján. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelem az ideiglenesen megszálltnak minősített régióval csak azután jöhet újra létre, ha az említett térség visszatér ukrán ellenőrzés alá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×