Infostart.hu
eur:
382.4
usd:
327.85
bux:
0
2025. december 5. péntek Vilma
Eldőlt a Donyec-medence reintegrálásáról szóló törvény sorsa

Eldőlt a Donyec-medence reintegrálásáról szóló törvény sorsa

Megszavazta a kijevi parlament második olvasatban, azaz végleges formában csütörtökön a Donyec-medence szakadár ellenőrzés alatti részeinek Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvényjavaslatot.

Az előterjesztést - amely Oroszországot agresszor államnak minősíti, a szakadár "népköztársaságokat" pedig ideiglenesen megszállt területeknek - 280 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.

A jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy

  • a területek Ukrajnához tartoznak, amelyeket "az Oroszországi Föderáció illegitim módon szállt meg", így Moszkvának fölöttük nincs területi joga.
  • Oroszország tevékenysége ellenkezik a nemzetközi normákkal, így bármely, a megszállt területekkel kapcsolatban hozott jogi határozata semmisnek tekintendő - áll a szövegben.

A jogszabályba foglalt meghatározás alapján ideiglenesen megszállt területeknek Donyeck és Luhanszk megye azon részei minősülnek, amelynek "határai között az ellenőrzést az Oroszországi Föderáció fegyveres erői, valamint az orosz megszállók által létrehozott adminisztráció gyakorolja". A megszállt területek határait, illetve az oda tartozó településeket az államfő határozza meg az ukrán fegyveres erők vezérkarának javaslatára, a védelmi minisztérium által tett előterjesztés alapján.

A dokumentum megállapítja, hogy

"Oroszország fegyveres agressziója" fegyveres erőinek és egyéb erőszakszervezeteinek "nem bejelentett és rejtett invázióival kezdődött",

továbbá terrorista tevékenységek szervezésével és támogatásával valósult meg az Ukrajnához tartozó területeken.

A térség orosz megszállásának kezdetére vonatkozóan nem nevez meg a jogszabály dátumot, de utal egy korábban elfogadott törvényre, amely szerint 2014. február 20-án kezdődött.

A dokumentum kimondja, hogy minden anyagi és erkölcsi kárért, amelyet Ukrajna a megszállás miatt szenvedett el, Oroszországot terheli a felelősség. A jogszabály alapján büntetőjogi felelősség terhel mindenkit, aki részt vesz vagy részt vett az ukrán törvényeket és nemzetközi normákat sértő orosz megszállásban.

Az előterjesztetést első olvasatban október 6-án fogadta a parlament. Ezt követően hosszas egyeztetések kezdődtek a frakciók között a jogszabály végleges változatáról. A képviselők összesen 673 módosító javaslatot nyújtottak be a jogszabályhoz, amelyeknek zömét a parlament elvetette.

Ivan Vinnik, a Petro Porosenko elnök mögötti frakció képviselője, az államfő által beterjesztett törvényjavaslat előadója a szavazás után újságíróknak kifejtette: az elfogadott jogszabályban nem említették meg a fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezését célzó minszki megállapodásokat. Magyarázata szerint azért, mert az említett megállapodások diplomáciai, illetve nemzetközi tárgyalások révén születtek, így természetükben különböznek a parlament által alkotott jogi normáktól. Hozzáfűzte, hogy az említett megállapodásokat az ukrán parlamentben nem vetették alá ratifikációs eljárásnak.

A képviselő kiemelte, hogy nincs benne az elfogadott jogszabályban a kereskedelem újraengedélyezése a szakadár területetekkel, csak "személyes fogyasztási cikkek szállítását" teszi lehetővé fizikai személyeknek a kormány által kiadott rendelkezések alapján. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelem az ideiglenesen megszálltnak minősített régióval csak azután jöhet újra létre, ha az említett térség visszatér ukrán ellenőrzés alá.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

A Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját a miniszterelnök. Elmondta, a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját. Nem vagyunk még kint a vízből, de egy kevésbé feszült és kockázatos időszak előtt állhatunk. Ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog – fogalmazott. Beszélt az orosz energiától való függésünkről, a gyenge Európáról, a Tisza Párt állítólagos programjáról és a kettős állampolgárság népszavazásának évfordulójáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Így jut 20 évig fix áron zöldenergiához az ország egyik legnagyobb iparvállalata

Így jut 20 évig fix áron zöldenergiához az ország egyik legnagyobb iparvállalata

A Bosch csoport két magyarországi telephelyén is on-site naperőművet épít az E.ON, és 20 éves, hosszútávú energiavásárlási szerződés (PPA) keretében látja el a vállalatot zöldenergiával. A konstrukciónak számos előnye van az ellátásbiztonság, a kiszámítható költségek és a dekarbonizációs célok szempontjából egyaránt. Arról, hogy miért éri meg valójában ezt a megoldást választani, hogyan érdemes belefogni, és milyen szempontokat érdemes mérlegelni a döntés során, a Portfolio Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdezte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×