Az átvilágítási folyamatról az Európai Parlament még áprilisban döntött – mondta Gyévai Zoltán. A Bruxinfó főszerkesztője hozzátette, a jelentés tétje az, hogy kezdeményezik-e az eljárás elindítását.

„Mindenki tudta, hogy el fog jönni ez a pillanat, amikor a jelentéstevő, aki egy holland zöldpárti képviselő ismertetni fogja a menetrendet, ami elvezet majd a Magyarországról készülő jelentésének 2018. szeptemberi szavazásához. Magyarországot át fogja világítani a képviselő. Kicsit a Louis Tavares-jelentéshez hasonlít, de ennek az a tétje, hogy az Európai Parlament kezdeményezni fogja-e a 7. cikkely szerinti eljárás elindítását.

Az első szakasz tétje az, hogy kimondják-e, fennáll-e Magyarországon a veszélye annak, hogy a jogállami alapértékek veszélybe kerülnek – mondta Gyévai Zoltán. A következő lépésben először a szakbizottságok, majd a plenáris ülésen szavaz róla az Európai Parlament – mondta a Bruxinfó főszerkesztője.

„Kérdés, hogy egyáltalán az Európai Parlamenten átmennek-e a jelentés következtetései. A zöldek, illetve a négy balliberális pártcsoport kiindulópontja az, hogy Magyarországon problémák vannak. Nem lenne meglepetés, ha ilyen következtetéssel vinnék a plenáris ülés elé, de ott kétharmados többségre lesz szükség. Sokan kételkednek benne még a másik oldalon is, hogy ez lehetőség egyáltalán, mert a Fidesz is az Európai Néppárthoz tartozik, a néppártiak jelentős részének az Orbán-kormánnyal szemben kellene állást foglalnia.”

Gyévai Zoltán szerint már az első küszöb átlépése is komoly nehézségbe ütközhet, ha mégis megtörténne, akkor a miniszteri tanácsnak arról kellene döntenie, hogy Magyarországon rendszerszintű veszély fenyegeti-e a jogállami értékeket.

„Nagyon csodálkoznék rajta, ha a második fokozatban a tagállamok négyötöde egy ilyen kényes helyzetben így döntene. A következő stádiumban a Tanácsban meg lehet vonni a tagállam szavazati jogát is.”

Ehhez a szankcióhoz az állam- és kormányfők egyhangú döntésére lenne szükség – tette hozzá Gyévai Zoltán, hozzátéve, hogy Lengyelország mindenképpen Magyarország mellé állna, és ez fordítva is igaz, így elméletileg sincs lehetőség arra, hogy ha a folyamat egyáltalán eléri ezt a stádiumot, szankció is legyen – fogalmazott a Bruxinfó főszerkesztője.