A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a 2015 decemberében megkezdett eljárás "nyomon követését" jelentő "kiegészítő felszólító levél" ismerteti a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításaival kapcsolatban felvetődő problémákat.

A bizottság úgy ítéli meg, hogy nem állnak összhangban az uniós joggal a nemrég módosított magyar menekültügyi törvény egyes elemei, elsősorban a menedékjogi eljárások, a visszatérési szabályok és a befogadási feltételek területén.

Kiemelték: a magyar jog a különleges tranzitzónákon kívül nem teszi lehetővé a menekültügyi kérelmek benyújtását, valamint korlátozza a bejutást ezen zónákba, tehát nem biztosított a tényleges hozzáférés a menedékjogi eljárásokhoz az ország területén. Az EB szerint a határon folytatott eljárások nem felelnek meg az uniós feltételeknek. Hangsúlyozták, Magyarország a kiszolgáltatott helyzetű személyekre vonatkozó különleges garanciákat sem tartja tiszteletben, az elutasított kérelmek felülvizsgálatának lerövidített határideje pedig sérti a hatékony jogorvoslathoz való alapvető jogot.

Az EB szerint a magyar törvény emellett nem felel meg a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó uniós szabályoknak. Aggasztó, hogy Magyarország nem bocsát ki az előírásoknak megfelelő egyéni kiutasítási határozatokat, valamint visszaküldi Szerbiába a határt szabálytalanul átlépő migránsokat és menedékkérőket, és ennek során nem követi az uniós jog eljárásait és feltételeit - írta a bizottság.

A brüsszeli levélben végezetül sérelmezték, hogy a menedékkérők "rendszerszerű és határozatlan idejű fogva tartása, illetve a szükséges eljárási biztosítékok figyelmen kívül hagyása (...) szisztematikus őrizetben tartáshoz" vezet, ami sérti a befogadási feltételekre vonatkozó uniós jogot és az EU alapjogi chartáját.

A testület közölte: az utóbbi időben több alkalommal is megbeszélést folytattak a szükséges kiigazításokról, a magyar kormány azonban úgy döntött, hogy egyik vonatkozó jogi rendelkezést sem módosítja.

A közleményben kitértek arra is, hogy a korábbi felszólító levélre adott magyar válasz nem oszlatta el az aggályokat, az akkor azonosított öt aggályos kérdés közül hármat továbbra sem orvosoltak.

Mint írták, a levél elküldését politikai és technikai szintű egyeztetések előzték meg a magyar hatóságokkal, s a párbeszéd folytatódni is fog annak érdekében, hogy a bizottság "támogatást és segítséget nyújtson a fennmaradó kérdések rendezéséhez".

A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a bizottság újabb levelének megválaszolására. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.