eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Döbbenetes dolgokat állítanak a moszuli szemtanúk

A több mint száz civil halálos áldozatot követelő, márciusi 17-i nyugat-moszuli amerikai légitámadás túlélőivel készített interjút az AP amerikai hírügynökség. Mint a nyilatkozók mondták, amerikai tisztségviselők sugalmazásával ellentétben nem az Iszlám Állam nevű terrorszervezet fegyveresei intézték úgy, hogy egy koalíciós légitámadás ilyen nagy számban szedjen ott civil áldozatokat.

A szóban forgó civilek mind ugyanabban a házban zsúfolódtak össze az iraki városnak a szélsőségesek kezén lévő nyugati részében. Amerikai tisztségviselők közvetlenül a légitámadás után úgy nyilatkoztak, hogy valószínűleg a dzsihadisták terelték össze a lakosokat a házban, robbanószereket helyeztek el ott, majd a tetőről lövöldözve kiprovokálták az amerikai légitámadást.

A házat érő légitámadást két ember élte túl. Egyikük és hét szemtanú - köztük szomszédok - az AP tudósítójának a napokban elmondták, hogy egyáltalán nem úgy történt az eset, ahogy az amerikaiak gondolják.

Nyugat-Moszulnak az a része egy rettenetes csatatér volt akkor. Az iraki hadsereg tüzérsége és a koalíciós erők harci gépei szünet nélkül ostromolták, hogy kiűzzék onnan az Iszlám Állam fegyvereseit. Számos házat tettek a földdel egyenlővé, és annak ellenére, hogy felderítő repülőgépek is folyamatosan figyelték a területet, sok olyan házat is romba döntöttek, amelyekben civilek voltak. A civilek házról házra menekültek, sokukat a dzsihadisták kényszerítették arra, hogy elhagyják a házakat, mert ezek olyan területre estek, amelyeket már fel akartak adni a harcban.

Az AP-nek nyilatkozók elmondták, hogy a civileket senki nem kényszerítette be abba a házba, amely egy üzletemberé volt.

Mindenki önszántából menekült oda, és a tulajdonos mindenkit szívesen befogadott. A ház nem volt feltűnő, nem volt magasabb, mint a többi, és egy félreeső utcában helyezkedett el. Nem volt alkalmas arra, hogy a dzsihadisták a tetején vegyenek fel tüzelőállást. Robbanószert sem helyeztek el benne. A civilek sokáig biztonságosnak gondolták.

Nyugat-Moszul ostroma február közepén kezdődött el, és a pusztítás ott sokkal nagyobb volt kezdettől fogva, mint Kelet-Moszulban. Műholdképek és a helyiek információi alapján csaknem 1600 lakóházat romboltak ott le - közölte a múlt héten az ENSZ. Márciusban és áprilisban - tehát az ostrom első két hetét nem számítva - 1254 civil halt meg a városrészben az iraki háborús áldozatokat nyilvántartásba vevő Iraq Body Count nevű független szervezet szerint.

Összehasonlításképpen: Kelet-Moszul száz napig tartó, január közepén befejeződött ostromában 1600 civil halt vagy sebesült meg.

Az amerikai erőknek a térségben illetékes Középső Parancsnoksága addig nem nyilatkozik a március 17-i esettel kapcsolatban, amíg ki nem vizsgálja a történteket.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×