Infostart.hu
eur:
386.09
usd:
331.52
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog

Döbbenetes dolgokat állítanak a moszuli szemtanúk

A több mint száz civil halálos áldozatot követelő, márciusi 17-i nyugat-moszuli amerikai légitámadás túlélőivel készített interjút az AP amerikai hírügynökség. Mint a nyilatkozók mondták, amerikai tisztségviselők sugalmazásával ellentétben nem az Iszlám Állam nevű terrorszervezet fegyveresei intézték úgy, hogy egy koalíciós légitámadás ilyen nagy számban szedjen ott civil áldozatokat.

A szóban forgó civilek mind ugyanabban a házban zsúfolódtak össze az iraki városnak a szélsőségesek kezén lévő nyugati részében. Amerikai tisztségviselők közvetlenül a légitámadás után úgy nyilatkoztak, hogy valószínűleg a dzsihadisták terelték össze a lakosokat a házban, robbanószereket helyeztek el ott, majd a tetőről lövöldözve kiprovokálták az amerikai légitámadást.

A házat érő légitámadást két ember élte túl. Egyikük és hét szemtanú - köztük szomszédok - az AP tudósítójának a napokban elmondták, hogy egyáltalán nem úgy történt az eset, ahogy az amerikaiak gondolják.

Nyugat-Moszulnak az a része egy rettenetes csatatér volt akkor. Az iraki hadsereg tüzérsége és a koalíciós erők harci gépei szünet nélkül ostromolták, hogy kiűzzék onnan az Iszlám Állam fegyvereseit. Számos házat tettek a földdel egyenlővé, és annak ellenére, hogy felderítő repülőgépek is folyamatosan figyelték a területet, sok olyan házat is romba döntöttek, amelyekben civilek voltak. A civilek házról házra menekültek, sokukat a dzsihadisták kényszerítették arra, hogy elhagyják a házakat, mert ezek olyan területre estek, amelyeket már fel akartak adni a harcban.

Az AP-nek nyilatkozók elmondták, hogy a civileket senki nem kényszerítette be abba a házba, amely egy üzletemberé volt.

Mindenki önszántából menekült oda, és a tulajdonos mindenkit szívesen befogadott. A ház nem volt feltűnő, nem volt magasabb, mint a többi, és egy félreeső utcában helyezkedett el. Nem volt alkalmas arra, hogy a dzsihadisták a tetején vegyenek fel tüzelőállást. Robbanószert sem helyeztek el benne. A civilek sokáig biztonságosnak gondolták.

Nyugat-Moszul ostroma február közepén kezdődött el, és a pusztítás ott sokkal nagyobb volt kezdettől fogva, mint Kelet-Moszulban. Műholdképek és a helyiek információi alapján csaknem 1600 lakóházat romboltak ott le - közölte a múlt héten az ENSZ. Márciusban és áprilisban - tehát az ostrom első két hetét nem számítva - 1254 civil halt meg a városrészben az iraki háborús áldozatokat nyilvántartásba vevő Iraq Body Count nevű független szervezet szerint.

Összehasonlításképpen: Kelet-Moszul száz napig tartó, január közepén befejeződött ostromában 1600 civil halt vagy sebesült meg.

Az amerikai erőknek a térségben illetékes Középső Parancsnoksága addig nem nyilatkozik a március 17-i esettel kapcsolatban, amíg ki nem vizsgálja a történteket.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

A Kínai Népköztársaság (vagyis Kína) fokozza a nyomását a Kínai Köztársaságra (Tajvan), azzal fenyegetve a „kvázi független” szigetet, hogy akár háborút is kockáztatnak a céljaik eléréséhez. A potenciális forgatókönyvek száma egyre növekszik, az óvatos megközelítéstől a pusztító háborúig bármit lehetségesnek tartanak a szakemberek. Ez az Egyesült Államok lehetséges közbelépésére is hatást gyakorol. A cikkben annak járunk utána, hogy miként indulhat meg a háború a Távol-Keleten, és erre milyen válaszokat adhat a washingtoni vezetés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×