Az IPN varsói székhelyén megtartott sajtóértekezleten Andrzej Pozorski, az intézet ügyészi osztályának vezetője kiemelte: a krakkói igazságügyi szakértői intézetben elvégzett grafológiai vizsgálatnak nem az volt a célja, hogy Walesa esetleges ügynöki múltját bebizonyítsa, a volt elnök itt károsult személyként szerepelt. Tanúként Walesát is kihallgatták, s azt állította, hogy a dosszié iratain nem az ő kézírása látható.

A 235 lapnyi szakértői vélemény alapján egyértelműen leszögezhető: az együttműködési nyilatkozaton, nyugtákon, több tucat kézzel írt jelentésen Walesa kézírása szerepel. Csak egyetlen - hatoldalas - jelentést nem ő írt, de saját kezűleg írta alá minden oldalát - számolt be Pozorski.

Az IPN tavaly februárban hozta nyilvánosságra Walesa terjedelmes beszervezési és munkadossziéját, amely az 1970-ben aláírt együttműködési nyilatkozatát, valamint az 1976-ig a kommunista belbiztonságnak (SB) adott jelentéseit és saját kezűleg aláírt bevételi nyugtákat is tartalmazza.

Walesa azóta többször hamisítványnak minősítette az iratokat. Az IPN ügyészi osztálya ennek nyomán - a volt elnököt kompromittáló dokumentumok nyilvánossá tétele után néhány nappal - nyomozást indított, hogy kiderítse, az SB tisztviselői anyagi haszonszerzés céljából tényleg hamisították-e a Walesára vonatkozó dokumentumokat. A grafológiai vizsgálat ezen eljárás része volt.

Jaroslaw Szarek, az IPN elnöke rámutatott: azt, hogy Walesa Bolek fedőnéven együttműködött az SB-vel, és pénzt is kapott érte, már 2008-ban bebizonyították az IPN kutatói, Slawomir Cenkiewicz és Piotr Gonarczyk. Az SB és Lech Walesa című könyvük kiadása óta nem jelent meg olyan tudományos munka, mely megcáfolta volna e kutatás eredményét - mondta Szarek, majd hozzáfűzte: beszervezését maga Walesa is bevallotta egy - 1992-ben a PAP hírügynökségnek adott - nyilatkozatban, jóllehet később visszavonta azt.

Walesának az 1980 után (a Szolidaritás megalapítása után) betöltött szerepét firtató újságírói kérdésre válaszolva az IPN elnöke elmondta: a lengyel független szakszervezet egyik alapítója a 80-as évektől nemcsak Lengyelországban, hanem az egész világon jelkép volt, II. János Pál pápa mellett ő volt a leghíresebb lengyel. "Ezt a tőkét azonban nagyon gyorsan szétforgácsolta, az önrombolás útjára lépett", a múltjához való rendezetlen viszonya miatt mára teljesen elveszítette tekintélyét - vélekedett Szarek.

"Nem az a szándékunk, hogy Lech Walesát kitöröljük a történelemből. (...) Ma elmondható: ezentúl nem fér kétség Walesának az SB-vel folytatott együttműködéséhez" - jelentette ki, hozzátéve, hogy "a volt elnök megítélése megváltozik".

Az IPN elnöke több példát felhozva azt is kifejtette: mostantól kezdve kérdéseket lehet feltenni arról, milyen hatással volt Walesa 70-es évekbeli magatartása a rendszerváltás utáni döntéseire. "Ez nyitott kérdés" - tette hozzá.

Walesa az elhangzottakra egyelőre nem reagált, külföldön tartózkodik. Ügyvédje, Jan Widacki azt mondta, hogy a krakkói igazságügyi szakértői intézet véleménye semmit sem magyaráz. A Polsat News lengyel hírtelevíziónak nyilatkozva a jogászprofesszor kilátásba helyezte, hogy kezdeményezni fogja a jelentést készítő szakértők kihallgatását, új szakértők felkérését. Kifogásolta, hogy az IPN egyebek mellett Walesa 2016-ig keletkezett kézirataival vetette össze a hetvenes években keletkezett dokumentumokkal. Widacki rámutatott arra, hogy a később "sok állami dokumentumot aláíró, autogramokat osztó" elnök a 70-es években "egyszerű munkás volt, nem sokat forgatott tollat", vagyis teljesen más volt akkoriban a kézírása.

A lengyel állami ügyészség keddi közleménye szerint a szakértői vizsgálat során a dosszié iratait a Walesa által 1963 és 2016 között írt dokumentumokkal hasonlították össze. Az ügyészség "egyértelműnek, átfogónak és koherensnek" minősítette az igazságügyi szakértői intézet jelentését.