A brit kormányfői hivatal szerint Theresa May miniszterelnök nem ért egyet azzal, hogy Donald Trump amerikai elnök rendeletben megtiltotta több muzulmán ország állampolgárainak beutazását az Egyesült Államokba.

Theresa May vasárnap utasította a külügyminisztériumot és a belügyminisztériumot arra, hogy az ügyben vegyék fel a kapcsolatot Washingtonnal.

Trump intézkedését vasárnap több más brit politikus is elítélte. Sir Mo Farah, minden idők legsikeresebb brit hosszútávfutója, aki Szomáliában született és jelenleg az Egyesült Államokban él, közölte: nem biztos benne, hogy hazatérhet családjához etiópiai edzőtáborából.

Vasárnap petíció indult annak érdekében, hogy Nagy-Britannia a már bejelentett és Trump által elfogadott meghívás ellenére ne fogadja állami látogatáson, vagyis II. Erzsébet királynő vendégeként az amerikai elnököt.

A Downing Street vasárnapi közleménye szerint a brit kormány nem ért egyet Donald Trump "megközelítésével", és nem kíván hasonló intézkedéseket hozni.

A brit miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint London egyelőre tanulmányozza Trump rendeletének jogi vonatkozásait, és szót emel az amerikai kormánynál, ha az intézkedés olyanokat is érint, akiknek brit állampolgárságuk is van.

Az ideiglenes amerikai beutazási tilalom hét muszlim országra érvényes: Szíriára, Iránra, Irakra, Szudánra, Líbiára, Szomáliára és Jemenre. Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal szerint azokra is vonatkozik a tiltás, akiknek zöldkártyájuk, vagyis állandó amerikai tartózkodásra jogosító engedélyük van.

Az Egyesült Államok emellett felfüggesztette a menekültek befogadását is.

A Downing Street nyilatkozatának közvetlen előzményeként Theresa Mayt az ellenzék és saját pártja részéről is komoly bírálatok érték, amiért nem volt hajlandó elhatárolódni Trump intézkedéseitől. May pénteken járt az amerikai elnöknél a Fehér Házban, majd onnan egyenesen Ankarába repült, ahol Recep Tayyip Erdogan török államfővel és Binali Yildirim miniszterelnökkel tárgyalt.

Ankarai megbeszélései utáni sajtóértekezletén többször is kérdezték, hogy mi a véleménye Trump intézkedéséről, de May akkor még csak annyit mondott, hogy "az Egyesült Államok menekültpolitikája az Egyesült Államok felelősségi körébe tartozik, ugyanúgy, ahogy az Egyesült Királyság menekültpolitikájáért is az Egyesült Királyság felelős".

A Downing Street azonban vasárnap délután bejelentette: May utasította Boris Johnson külügyminisztert és Amber Rudd belügyminisztert arra, hogy telefonon vegyék fel a kapcsolatot az amerikai kül- és belügyi tárcák vezetőivel a beutazási tilalom ügyében.

Trump intézkedését Boris Johnson vasárnap külön is elítélte. A brit külügyminiszter Twitter-bejegyzés formájában közzétett állásfoglalása szerint "megosztó és hibás", ha valakit nemzetisége alapján megbélyegeznek. Johnson hangsúlyozta azt is, hogy London megvédi a brit állampolgárok jogosultságait és szabadságjogait otthon és külföldön egyaránt.

Sir Mo Farah, a szomáliai születésű, brit állampolgárságú többszörös olimpiai bajnok vasárnapi Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta: II. Erzsébet királynő az idén lovagi rangra emelte, Trump elnök viszont a jelek szerint idegennek nyilvánította őt, annak ellenére, hogy hat éve az Egyesült Államokban él, gyermekei ott nevelkednek és adóját is Amerikában fizeti. Farah, aki jelenleg egy etiópiai edzőtáborban tartózkodik, "mélységesen aggályosnak" nevezte, hogy négy gyermekének esetleg azt kell majd mondania: édesapjuk nem térhet vissza hozzájuk.

A hosszútávfutó, aki 2012-ben Londonban és 2016-ban Rióban is olimpiai aranyat nyert ötezer és tízezer méteren egyaránt, "tudatlanságból és előítéletességből" fakadó lépésnek nevezte Trump intézkedését.

Sadiq Khan, London muszlim polgármestere vasárnap "szégyenteljesnek és kegyetlennek" minősítette az amerikai elnök által elrendelt beutazási tilalmakat.

Khan a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva követelte, hogy a brit kormány vonja vissza az amerikai elnök nagy-britanniai állami látogatására szóló meghívást. A londoni polgármester szerint addig nem szabad "vörös szőnyeggel fogadni" Trumpot, amíg az általa bejelentett tilalmak érvényben maradnak.

Ugyanezt követelik annak a petíciónak az aláírói is, amely a brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján jelent meg vasárnap. A kezdeményezők szerint "kínos lenne" II. Erzsébet királynő számára, ha Donald Trumpot állami látogatáson kellene fogadnia, mivel az amerikai elnököt "a nőkkel szembeni, alaposan dokumentált megvetése és közönségessége alkalmatlanná teszi arra, hogy Őfelsége fogadhassa".

A petíciót vasárnap délutánig csaknem 360 ezren írták alá. A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláír.

Trump rendelete ellenére maradhatnak a vízummal rendelkező muszlimok

Az elnöki rendelet ellenére átmeneti időre az Egyesült Államokban maradhatnak az érvényes vízummal odaérkezett muzulmánok - döntött helyi idő szerint szombaton egy New York állambeli bíróság.

Donald Trump amerikai elnök pénteken elnöki rendelettel, azonnali hatállyal és meghatározatlan időre felfüggesztette szíriai menekültek befogadását, és 120 napra felfüggesztette hat másik muszlim országból - Irakból, Iránból, Szudánból, Jemenből, Líbiából és Szomáliából - érkező menekültek beutazását az Egyesült Államokba.

A bíróság sürgős eljárással döntött a két iraki állampolgárt képviselő Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetségének (ACLU) beadványáról.

Hamid Háled Dervis és Hejdar Szamír Abdel-Halek as-Saui korábban érvényes amerikai beutazási engedélyt kaptak, meg is érkeztek a New York-i John Kennedy repülőtérre, de ott a friss rendelet alapján őrizetbe vették őket.

A The New York Times című napilap értesülései szerint 100 és 200 között van azoknak az utasoknak a száma, akiket az amerikai repülőtérre érkezésükkor előállítottak és kiutasítás fenyeget.

A bíróságnak beadott keresetből kitűnik, hogy Dervis és as-Saui a múltban együttműködtek az amerikaiakkal, ezért az életük komoly veszélyben forgott Irakban. Az ACLU jogászai a két férfi szabadon bocsátását követelték, valamint mindenkiét, akik hasonló helyzetbe kerültek az Egyesült Államokban.

Ann Donelly bíró döntésében leszögezte, hogy a Trump-rendelet ellenére azokat, akik már megérkeztek a hét országból az Egyesült Államok területére, ideiglenesen nem szabad deportálni. Ez vonatkozik azokra is, akik a bírósági döntés meghozatalakor már úton voltak.

A bírósági döntés nem vonatkozik automatikusan a rendeletben felsorolt valamennyi országból érkezőkre. Ideiglenesen csak azok maradhatnak amerikai területen, akiknek érvényes vízumuk van, és törvényes indokaik vannak az országban való tartózkodásra.

Az ACLU az ítéletet győzelemként értékelte. "Ez a döntés megőrzi a status quót és garantálja, hogy az országban maradásra engedéllyel rendelkezőket nem utasítják ki jogellenesen az Egyesült Államok területéről" - húzta alá nyilatkozatában Lee Gelernt, a szövetség bevándorlók jogvédelmével foglalkozó igazgatóhelyettese.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium adatai szerint az ítélet feltehetően 375 emberre vonatkozik.

A pénteken aláírt elnöki rendelet ellen népes tüntetést tartottak a bíróság épülete előtt. A jogvédő szervezetek felhívására ezrek gyűltek össze Dallas, Chicago, New York, Los Angeles, San Francisco, Denver és Minneapolis repülőterén is, míg a közösségi hálón mások az előállításokat üdvözölték.

Hasonlóan döntött egy másik Virginia állambeli szövetségi bíró a washingtoni Dulles repülőtéren előállított utasok ügyében - írta a The Charlotte Observer című napilap.

Michael Kagan, a Nevadai Egyetem bevándorlási joggal foglalkozó tanára szerint "ez a hosszú bírósági csata első sortüze". A jogász szerint a bírósági csata kimenetelét nem lehet megjósolni, mert "ilyen még nem történt az amerikai közelmúlt történelmében". A legfelsőbb bíróság utoljára az 1882-ban, a kínaiak kizárásáról elfogadott törvény ügyében döntött hasonló bevándorlási kérdésben. A jogszabály több évtizedre kitiltotta az Egyesült Államok területéről a kínai állampolgárokat, beleértve azokat is, akik törvényesen éltek az ország területén, nekik átmenetileg vissza kellett térniük származási országukba.

Donald Trump amerikai elnök szerdán két rendeletet írt alá a bevándorlásról, illetve az amerikai határok védelméről - köztük a Mexikóval közös, déli határon építendő falról. Az illegális bevándorlás megfékezéséről szóló rendelet a szövetségi támogatás megvonását helyezi kilátásba olyan - többnyire demokrata politikusok irányította - szövetségi államok és városok számára, ahol menedéket nyújtanak az illegális bevándorlóknak. A másik elnöki rendelet az amerikai határok megerősített védelméről szól, s ezen belül a mintegy 3200 kilométeres amerikai-mexikói határon megépítendő falról.