Hétfő este Mevlüt Mert Altintas török rendőr felmutatta a jelvényét, hogy fegyverével belépjen a galériába, ahol Andrej Karlov orosz nagykövet készült megnyitni egy kiállítást. A török rendvédelmi erők többi tagja és a diplomata testőrei a védelmi rendszer részének tekintették, a jelenléte elfogadott és megnyugtató volt.

A felvételeken nyugodtnak, összeszedettnek látszott, öltönyt és nyakkendőt viselt, a testőrökre jellemző laza terpeszben állt néhány méterre a nagykövet mögött. Majd hirtelen előrántotta a fegyverét és hátba lőtte.

"Ilyen eset ellen semmit sem lehet tenni, ez világos. Ez teljességgel kivédhetetlen" - mondta az AFP-nek az egyik francia titkosszolgálat nevének elhallgatását kérő volt vezetője.

"Ha egy katona áll egy védett személy közelében egyenruhában, fegyverrel, a testőrök ezt nem szeretik, rendszerint bizalmatlanok" - folytatta. "Egy rendőr a testőrök között azonban nem kelt gyanút. Elég ismerni a követelményeket, amelyek alapján az amerikai Titkosszolgálatnál vagy más nyugati országokban és - bizonyos vagyok benne, hogy Törökországban is - kiválasztják azokat az ügynököket, akiket a védett személyek közelébe engednek. Alaposan megválogatják őket, pszichológiailag rendkívül megbízhatóak. Senki sem bizalmatlan velük szemben" - tette hozzá.

A törökországi nyomozás első információi alapján egy hagyományos karriert befutott fiatalemberről (22 éves) van szó: a nyugat-törökországi Aydin tartományból származik, az izmiri rendőrakadémián végzett, majd két évet töltött az ankarai rohamrendőrség kötelékében.

Mégis öngyilkos küldetésre adta a fejét, miután leadta a lövéseket, azt kiáltotta, hogy nem hagyja el élve a termet, szíriai "testvéreit" emlegette, hozzátéve: "Ne feledjétek Aleppót" és gyenge arabsággal elmondott egy dzsihadista hűségesküt.

"Valójában az iszlám közösséget, az ummát védelmező katonának képzelte magát, és bár török volt, ez a lojalitás minden felett állt" - magyarázta az AFP-nek Marc Sageman Egyesült Államokban dolgozó pszichiáter, aki a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) pakisztáni ügynöke volt a szovjetellenes dzsihád idején.

"Másik lojalitást választott magának az Aleppóban történtek miatt, inkább érezte magát muszlimnak, mint töröknek. Amennyiben erről senkinek sem beszélt, semmilyen jelét nem adta, hogy immár másnak fogadott hűségesküt, erre nem lehet gyanakodni. Azaz lehetetlen megakadályozni" - tette hozzá a pszichiáter.

A nyugati - főként amerikai - fegyveres erők tagjai több tucatnyi hasonló támadásnak estek áldozatul Afganisztánban. 2014. augusztus 5-én Harold Greene amerikai tábornokot lőtte főbe egy M16-os karabéllyal egy afgán katona a kabuli Nemzetvédelmi Egyetemen, ő lett a vietnami háború óta a legmagasabb rangú külföldön megölt amerikai katona.

A szigorú védelmi intézkedések, a támaszpontokon a baráti rendőrök és katonák felügyeletével megbízott testőrgárda létrehozása ellenére folytatódnak a hasonló incidensek, még ha ritkábbak is az Irakból és Afganisztánból történt részletes kivonulás óta.

"A katonák és a rendőrök esetében a parancsnokok feladata, hogy alaposan tartsák rajtuk a szemüket az embereiken, abban a reményben, hogy észreveszik az előjeleket, még mielőtt akcióba lépnek"- fejtette ki a volt titkosszolgálati vezető.

"A parancsnokság emberi kapcsolatainak jellege nagyon fontos. Mihelyst egy fickó magaviselete megváltozik, nagyon kell rá ügyelni. Semmi sem akadályozhatja meg azonban az adott pillanatban, hogy azt tegye, amit a török rendőr. Ez kivédhetetlen" - tette hozzá.