Joseph Muscat, akinek országa januártól átveszi az EU soros elnöki tisztségét, a BBC televíziónak adott, pénteken sugárzott interjúban kijelentette: ez az EU tényleges álláspontja, és ő nem is lát lehetőséget arra, hogy ez a jövőben módosuljon.

Az Európai Bizottság már a brit EU-tagságról tartott - a kilépést pártolók győzelmével végződött - júniusi népszavazás után egyértelművé tette London számára, hogy ha Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz, ahogy azt a brit üzleti szféra is folyamatosan követeli, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.

Theresa May brit miniszterelnök többször hangoztatott véleménye szerint viszont a népszavazás eredménye arra vall, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.

A máltai kormányfő a BBC-nek kijelentette: az EU álláspontja, amely szerint a mozgásszabadság további érvényesítése a feltétele a brit hozzáférésnek a belső uniós piachoz, nem csupán kiinduló tárgyalási pozíció, amelyet azután Brüsszel majd "felpuhít". "Ez abszolút nem blöff az EU részéről" - tette hozzá.

Arra a riporteri felvetésre, hogy Boris Johnson külügyminiszter többször kifejtett véleménye szerint Nagy-Britannia elvben akkor is hozzáférhet az EU egységes belső piacához, ha korlátozza az uniós állampolgárok bevándorlását, Joseph Muscat azt válaszolta, hogy "ez nem fog megtörténni".

Hozzátette: a brit kilépéssel mindenki veszít, de olyan helyzet nem állhat elő, hogy az Egyesült Királyság a kilépés után a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel tarthassa fenn viszonyrendszerét az EU-val.

Nagy-Britanniában bevett gyakorlattá vált Brüsszel ostorozása, "de akkor viszont nem kell meglepődni, ha Brüsszel visszaüt" - fogalmazott a máltai miniszterelnök.

Muscat szerint a kilépési tárgyalások bonyolultak lesznek, "de a válás soha nem könnyű".